2009. október 12., hétfő

Croissant

Csokiparány nevének hallatán máris összefut a számban a nyál. Hűen a nevéhez, a blogja tele volt eddig is isteni édességekkel, de mióta valódi cukrásztanonc lett, örömmel olvasom el beszámolóit a tanultakról. Mintha én is vele végezném a sulit.
A szeptember végi tananyag a hajtogatott élesztős tészta volt, vagyis pl. a croissant vagy a kakaós csiga tésztája.
Az igazi croissant nagy kedvencem, de csakis reggelire, nagy bögre habos tejeskávéval.
A szombati szüretre vittem belőle, este hajtogattam, reggel kisütöttem.
Leírom a receptet, egy nagyon kicsi változtatással:

A tésztához:
50 dkg finomliszt
2 dkg élesztő
2,5 dl tej vagy víz (én tejsavót használtam)
5 dkg porcukor
1 csipet só
1-2 tojás sárgája
A hajtogatáshoz:
25 dkg margarin
1. A tészta felsorolt hozzávalóit kenyérsütő gépbe tettem, és hagytam, hogy dagasszon helyettem. A dagasztás végén rögtön kivettem a tésztát, és gombócba gyúrva a hűtőbe tettem fél órára.
2. A pihenés után jön az I. hajtogatás: lisztezett deszkán "négyágú csillagot" nyújtunk, közepébe tesszük a nagyobb lapokba vágott margarinkockát, és a csillag ágait ráhajtjuk.
Óvatosan kinyújtjuk és mint a levélpapírt, háromba hajtjuk. Így kerül vissza a tészta a hűtőbe újabb fél órára.
3. A fél óra leteltével jön a II. hajtogatás: elfordítjuk 90 fokkal a tésztát és kinyújtjuk. Most félbe, majd újra félbe hajtjuk (tehát negyedbe), és mehet vissza a hűtőbe.
4. A harmadik fél óra letelt, jöhet a III., utolsó hajtogatás: megint elfordítjuk 90 fokkal a tésztát és kinyújtjuk. Most újra háromba hajtjuk, mint a levélpapírt és betesszük a hűtőbe.
(Én ezzel végeztem is estére, reggel folytattam a műveletet.)
5. A tésztát 3 felé osztottam és egyenként nagyon vékonyra nyújtottam. Kockákat vágtam belőle derelyevágóval, a kockákat a sarkuktól indítva feltekertem.
6. Tepsibe ültetve a kifliket, tetejüket tojás és tej felvert keverékével alaposan megkentem.
7. Hagytam nekik 20 percnyi pihenőt - szobahőmérsékleten - majd a 220 fokra előmelegített sütőben 15 perc alatt piros-ropogósra sütöttem.

A tészta nagyon klassz lett, de kissé ízetlennek találtam, ezért a leírásban már emeltem a cukor mennyiségén egy kicsit, és ajánlok hozzá egy csipet sót is.
Bár a leírás hosszadalmas és nehézkesnek tűnik, gyakorlatban egyáltalán nem az. A dagasztást elvégezte helyettem a gép, az azt követő másfél órában pedig háromszor volt 2 perces feladatom vele, közben pedig nézhettem a tévét. Reggel a formázás sem vett el több időt 10 percnél, érdemes tehát egy-egy hétvégi reggelihez elkészíteni.

1 megjegyzés:

Csenge írta...

Wooah, ezek után aztán nekem is nagyondenagyon összefut a nyál a számban! Egyszerűen gyönyörűűűek :-))) Igazi szüret finomság! Nem is tudom, hogy tudtatok arra koncentrálni... :-)
Köszi hogy kipróbáltál! 8)