2011. május 30., hétfő

Kemence

Blogom indulásakor írtam, hogy biztosan nem fogom kibírni, hogy ne ejtsek szót a kertünkről, virágokról és főzésről is, annak ellenére, hogy az elsődleges célom a varrás népszerűsítése.
Van egy - a lakhelyünkhöz közeli - hétvégi házunk, ahol tavasztól-őszig nagyon sok időt töltünk.
Baráti apuka segítségével épült fel a saját kerti főzőegységünk, a kemence grillezővel, tűzrakóval. Az idei szezonja úgy indult, hogy az egyik tavaszi délután, munka után kirohantunk füvet nyírni, a levágott gallyakat eltüzelni. Munka közben megéheztünk, volt egy kis szalonna a hűtőben, nyársra húztuk, a tűz fölé tartottuk és már csorgattuk is a zsírját a kenyerünkre. A hétköznap ellenére annyira pihentető, "nyári szünet" érzés volt, hogy azóta szinte abba sem hagyjuk a főzőcskét.
Még tavaly nyáron készült cserépedényben a töltött káposzta.
Pizza
Rácponty
Csirke
Kenyér
Kürtős kalács
Kapros-túrós pite

2011. május 26., csütörtök

Tóga

Miért pont tóga? Jó kérdés. A tóga ugyebár egy ókori római viselet, a sütemény formája viszont inkább a görög ión oszlopokra emlékeztet.
Az egyetlen közös pont bennük, hogy mindegyik ókori. Kivéve a sütit, mert azt mostanában sütöttem.
Barátaink kapnak rendszeresen nagynénikéjüktől több rúdnyi tógát és hozzák magukkal minden közös kirándulásunkra. Nem tudom, más hogy van vele, de nekem a dió lekvárral mindig telitalálat. Talán ezért is nagy kedvenc a csapatban. Mindig precízen elosztjuk, adagoljuk napról-napra. Ja igen, ez is nagy előnye, sokáig eláll (ha eldugjuk).

Elkértem a receptet, egyrészt, hogy elkészíthessem az én családomnak is, másrészt híve vagyok a régi családi receptek hagyományőrzésének.Tészta:

45 dkg liszt
18 dkg margarin
3 tojás sárgája
1,5 dl langyos tej
2 dkg friss élesztő
3 evőkanál kristálycukor

Töltelék:

sárgabarack lekvár

20 dkg darált dió
15 dkg kristálycukor
3 tojásfehérje

A tejben elkeverek 1 evőkanál cukrot (a fent felsorolt 3 kanálból elvéve) és beleteszem az élesztőt. Langyos helyen hagyom felfutni. Eközben a lisztet elmorzsolom a margarinnal, majd beleteszem a maradék 2 evőkanálnyi cukrot, 3 tojás sárgáját, végül az élesztős keveréket. Összegyúrom és 3 egyenlő részre osztom.
A darált diót összekeverem a 15 dkg cukorral. A tojásfehérjéket kemény habbá verem, és óvatosan beleforgatom a diós keveréket.
Mindhárom tésztagombócot téglalap alakúra nyújtom - „késhát” vastagságúra - és megkenem baracklekvárral. Közepére (hosszanti irányban) púpozom a diótölteléket és a tészta mindkét oldalát - a töltelékig - feltekerem.
A három rúd tógát előmelegített, kb 200 fokos sütőben sütöm pirulásig.

Egy dolgot nem kérdeztem meg, hogy hogyan csinálja a Nagynéni a betekert sütirúd ráemelését a sütőlemezre? Mi ketten, négy kézzel, lapátokkal nyúltunk alá, nehogy szétcsússzon az építészeti remekmű. Az első bénázós rúd után már azon a sütőpapíron csavartam fel a sütit, amelyiken a tepsibe tettem, de kíváncsi lennék, mi az eredeti módszer.

2011. május 25., szerda

Játék Erikánál

Ezúttal Erika ünnepli blogjának 1 éves szülinapját. Nézzetek be hozzá!

2011. május 24., kedd

Zsabó vagy ingfodor készítése

Legutóbbi blúzomat egy igazán nőies díszítéssel egészítettem ki. Ez a zsabó, más néven nyakfodor, esetleg ingfodor.
Persze az, hogy ettől lesz igazán nőies, megkérdőjelezhető, hiszen számos kornak volt divatos férfiviselete is a zsabós ing vagy fodros ing-nyak.
Ezt a bejegyzést azoknak szánom, akik kezdők a varrás területén, bátortalanok kipróbálni új szabásmintákat, nehezebbnek tűnő feladatokat.

Ez a fodor feldobhat bármilyen blúzt, inget, ruhát. Varrható nyakba, kivágásba, mandzsettára, vagy akár gomboláspántba, ahogy én is tettem. Óvatosan bánjanak a mell-fodrokkal azok, akik mellben erősebbek (pl. válasszanak keskenyebbet), de mindenképpen javasolt azoknak, akik szeretnék hangsúlyozni a dekoltázsukat.

Az első lépés, hogy rendelkezünk egy alap szabásmintával, mint például ez itt, már kiszabtuk, és hozzáláttunk a ruhadarab elkészítéséhez.
Ha egyenes szálirányban szabjuk ki a fodrosítandó szalagot (mint én), akkor hullámosabb, ráncosabb zsabót kapunk, ha ferde szálirányban vágjuk ki az anyaból, akkor kevésbé szükséges ráncolni, lágyabb hullámokat kapunk.
A kivágott szalag hossza nagyjából a kétszerese legyen a kívánt dekorációnak. Tehát pl. itt a gallértól a mellvonalig 30-35 cm fodrot szerettem volna, ezért kb 60 cm hosszú csíkot vágtam.
A szalag egyik szélét vasalóval óvatosan, lassan (ne égessük meg az ujjunkat) levasaljuk, majd a varrógéppel cikk-cakk öltéssel végigszegjük.Miután végigvarrtuk a levasalt szélét, egy kicsi ollóval, lassan, óvatosan (nehogy belevágjunk) levágjuk a cikk-cakk öltésen túlnyúló, felesleges anyagszélt. Így már nem fog kifoszlani a későbbiekben.A következő lépés a ráncolás: A varrógép öltéshosszát a legnagyobbra állítsuk (nálam ez 5 mm), és a leendő fodor másik, tisztázatlan szélén szaladjunk végig kétszer, egymás mellett. A fodrozás mindig kétszeres varrattal készüljön, így lehet egyenletesebben ráncolni és a végleges varrás később a két fodrozó varrás közé kerül.A varrat két végén hagyjuk meg a cérnákat hosszabban, elvarrás, megerősítés nélkül. Most beráncoljuk: fogjuk meg vagy a két alsó, vagy a két felső szálat (ez fontos, enélkül nem tudjuk beráncolni) és lassan húzzuk meg, közben a másik kezünkkel segítjük a ráncolódást, ujjainkkal - végül is - húzzuk le a cérnáról az anyagot, így gyűrődik, ráncolódik meg. Ha a szalag hosszú, mindkét végéről nekiláthatunk a ráncolásnak, de itt is figyelni kell, ha az egyik végén a két felső szálat húztuk, akkor a másik végén is a két felső szálat húzzuk meg.
Centiméter szalaggal ellenőrizzük időnként, mikor érjük el a kívánt hosszúságot. Ha ez megvan, gyorsan kössünk csomót a cérnavégekre, fixálva a hosszúságot, és csak ezután kezdjük el ujjainkkal türelmesen, egyenletesen elosztani a ráncokat a fodor végleges hosszán.
A blúzom gomboláspántja az eredeti szabásminta szerint befelé hajtott, tehát kétszer be kell hajtani, levasalni és kész. Az volt a szerencsém ennél a blúznál, hogy az anyag mindkét oldala egyforma, így a gomboláspántot kifelé, a színére hajthattam és vasalhattam le.
Gombostűkkel alátűztem az elkészült fodrokat. Figyelni kell, hogy a kilógó zsabó mindenhol egyforma széles legyen és hogy a blúz két oldalán egyforma hosszúra sikeredjen. Nekem itt a csíkosság segített, nem kellett méricskélnem. A fodor alját csak bekanyarítottam a gomboláspántba, felül pedig – később - a gallér alá fogtam be.
A merőlegesen beszúrt gombostűkön a varrógép szépen keresztül tud haladni, így nem sajnáltam, bőven tűzködtem belőlük. A gomboláspánt legszélén - a színéről - apró öltésekkel rögzítettem a fodrot a pánt alá és aztán természetesen végigvarrtam a pánt egész hosszát.

2011. május 23., hétfő

2011. május 20., péntek

Blúz vörös rózsával

Az új blúzom anyagát nemrég vettem; piros-fehér-sötétkék csíkjai miatt, elsősorban a tengerész ruhatáram kiegészítéseként.
Amit biztosan tudtam, mikor nekiláttam az elkészítésnek, hogy újra ezt a szabásmintát választom, már többször használtam és mindig bevált, ugyanakkor a férfias csíkos-ing stílust meg szerettem volna törni nőies fodrokkal. Zsabós fodorral egészítettem tehát ki az alap mintát.
Közben, a héten kaptam ezt a gyönyörű rózsát, ami munka közben nyílt ki és ontotta illatát mellettem. Addig nézegettem, szagolgattam, míg az eredetileg megvásárolt fehér, műanyag gombok helyett vörös selyemrózsa gombocskák kerültek a blúzra. Sajnos nem vagyok benne biztos, hogy tartós megoldás, de annyira tetszik, hogy nem bánom, ha később le kell cserélnem őket.Mielőtt lerohantam a rövidáru boltba, „zsinórgombot" képzeltem el, fehéret vagy pirosat. Nem kaptam sehol, pedig a fejemben tisztán látom: tudjátok, ilyen paszomány-zsinórból készült, fonott, borsó nagyságú gombocska. Ha tudtok lelőhelyet, szívesen venném, ha segítenétek!

2011. május 12., csütörtök

Matrózkék jeans

Az időjárás nyáriasra fordult, tehát indulhat a nyári ruhatár készítése! Igyekszem elkerülni az egyhangúságot, de azért el kell árulnom, hogy idén is beszereztem néhány tengerész stílusú anyagot, folytatva a tavalyi lendületet. Akik szeretik a virágok adta romantikát a ruháikon, azoknak is tartogatok ötleteket.

És most lássuk az első darabot:
Ismerős lehet ez a capri hosszúságú nadrág, korábban elkészítettem fehérben is. Kényelmes, könnyen és gyorsan megvarrható, jól leszűkítve igazi ceruzanadrág fazon. Már tavaly elhatároztam, hogy farmer anyagból is megvarrom.
Anyaga tehát laza szövésű farmervászon fehér csíkokkal. Ugyan felvéve nem látszik, mégis élvezet kiemelni a szekrényből, ahogy kivillan az apró virágos pamutbélés a derék és alja vonalán.
Először használtam „kalapáccsal beütős” gombokat, de amennyire féltem tőle, olyan gyorsan felkalapáltam őket.

2011. május 8., vasárnap

KOOS Design

Nos, tisztában vagyok vele, hogy ez nem az a kabát, amire mindenki vágyik. Viszont kétségtelen, hogy felkapjuk rá a fejünket szokatlansága láttán. Mikor először találkoztam a szabásmintájával, én is meghökkentem. Aztán azon kaptam magam, hogy egyre csak a fejemben jár… hogyan tudnám leegyszerűsíteni, „hordhatóbbá” tenni, felhasználni hozzá a kedvenc télies anyagaimat, de idővel rájöttem, ha megváltoztatom, már elmúlik ez az érzés, hogy egyre jobban kedvelem.

Persze én is látom benne a „Nyomorultak” szedett-vedett rongyait, az őslények taraját, de mégis nagyon egyedinek és különlegesnek tartom. Mikor nekiláttam, nem egy szükségszerű űrt akartam vele kitölteni, nem azért, mert sürgős szükségem volt egy átmeneti kabátra, hanem kíváncsiságból és élvezetből láttam neki.

Sajnos csak most készültem el vele, és ugyan most elég hideg van ahhoz, hogy fel is vegyem, tartok tőle, hogy legközelebb ősszel kerül elő a szekrényből.

A kabát legfontosabb értékei a részletek. Érdemes egy kicsit elidőzni a gomblyuk megoldáson. Hagyományos, kétszegélyes gomblyukként készül, de a színére hajtjuk ki az anyagot (aztán hajtogatjuk, tűzzük). Fő látványossága a szabásvonalakba állított hullámvonal. Ez különösen feltűnő az ujjakon, hiszen mozgás közben önálló játékba kezdenek a dinó tarajok.



A végeredmény tetszik. Remekül fog passzolni a gyapjú kabáthoz, a teknősnyakú pulcsihoz, a kagylógombos nadrágomhoz és még számtalan ruhadarabhoz a sokfélesége révén.