2010. december 30., csütörtök

BÚÉK!

Hadd kívánjak mindenkinek jó egészséget, sok szeretetet, nyugodt, pénzben nem szűkölködő új évet!
Koccintsunk arra, hogy 2011. legyen Mindannyiunk éve!

2010. december 27., hétfő

Angol zakó cipzárral


Férfiasan angolos mégis nőies és sportos ez a rövid kabát. Remekül illeszkedik a lezser, hétköznapi- ugyanakkor a hétvégi eleganciához is. Ahogy a Burda (2006/8) fotó mutatja, a kendő a nyakban kihagyhatatlan hozzá! Autóskesztyűvel, kordnadrággal és csizmával pedig már igazán kihívó és tradicionális.


Bőrdíszművesnél kaptam hozzá illő műbőr szalagot, ezzel hangsúlyoztam a karcsúsító varrásokat és a zsebek széleit. Arra kellett figyelni, hogy leigazítás után varrhatjuk csak a szabásvonalakba, mert a tű nyomot hagy rajta! Vasalóruhán keresztül még vasalni is tudtam, nem volt vele gondom.

Márkás bélésanyaggal béleltem– szokás szerint kézzel– a kabátot.

2010. december 23., csütörtök

Boldog Karácsonyt!


Annyira hangulatos az adventi belvárosunk, mint egy karácsonyi mozi jelenete.
Mindenki siet, igyekszik megvenni, amit még szükséges, de beérve a belvárosba minden lelassul. Nem lehet nem átvenni az ünnepi hangulatot, amit ünepi zene, díszkivilágítás, időnként hóesés fokoz. Gyakran összefutunk itt ismerősökkel is; megállunk pár szóra, elkortyolunk egy forralt bort és kibontunk néhány szem sült gesztenyét. Mintha mindannyian egy századfordulós film stúdiójelenetét alakítanánk. Az öreg kis utcákba betekintve szinte várom, hogy meglátok egy csinos, kezeit szőrmemuffban melengető hölgyet.

Itthon már keverednek a karácsonyi menüsor illatai és előkerültek az adventi cd-k is, visszafordíthatatlanul megkezdődött az Ünnep.

Nagyon köszönöm a jókívánságaitokat, én is kívánok Mindenkinek nyugodt, nagyon boldog Karácsonyt!

2010. december 19., vasárnap

Havazás

Vannak, akik szeretik a havazást, vannak, akik kevésbé.
Akik kevésbé, az ezzel járó hideget, latyakot, nehézkes közlekedést szokták felhozni ellene.
Én imádom. Jó melegen felöltözöm, és ilyenkor a kedvenc szórakozásom a hólapátolás. Azt sem bánom, hogy kétszeres lesz a közlekedési menetidő, hogy a városban nem túl szép az olvadó hó. Karácsony előtt egy héttel jobb hangulatcsinálót nem is kívánhatnánk.

A fenti kisfilmet tegnap készítettem, ezzel kívánok mindenkinek békés Adventet!

2010. december 10., péntek

Só-bors mintás ing férfiaknak







Ritkán varrok férfiinget, az utolsó óta talán 10 év is eltelt, mégis könnyedén ment, élveztem a munkát. Sehol nem maradt látható varrásszél, sehol nem látszik tisztázás, mindent félfrancia varrással dolgoztam el.
Egy férfiing varrásának a legizgalmasabb része az ujjahasíték elkészítése és hogy odafigyeljünk, hogy a férfiaknak készülő öltözékeken a gombolás-pánt épp ellenkezője a nőinek!
Karácsonyi ajándék lesz, remélem tetszeni fog.

2010. december 5., vasárnap

Itt felejtette a Mikulás a sapkáját!!

Remélem nem fázik meg a feje, hosszú út van még előtte, mire mindenkihez odaér.

A marcipánból formázott sapkák alatt Stahl Judit féle étcsokis, narancs-dzsemes muffinok csücsülnek.

10 dkg étcsoki
10 dkg vaj vagy margarin
2 tojás
15 dkg kristálycukor
3 evőkanál narancslé
10 dkg narancs lekvár
15 dkg liszt
1 teáskanál sütőpor

A sütőt előmelegítettem 175 fokra, és a mikróban összeolvasztottam a darabokra tört csokit és a vajat.
Közben felvertem a tojásokat a cukorral, és innentől már fakanállal dolgozva, belekevertem a narancslevet, a dzsemet, az olvasztott (már nem meleg) csokis keveréket és végül beleszitáltam a sütőporral elkevert lisztet.
Papírcsészékkel bélelt formába töltöttem és 25 perc alatt készre sütöttem. Amint kihűlt, díszíthettem.

Nálatok járt már (a tudjátok ki)? Tegyetek ki neki egy kis forró tejet, nehogy megfázzon sapka nélkül!

2010. december 1., szerda

Mikulás ajándék ötlet...

...például egy finom, házi készítésű kalács.

Nálunk az After Eight kalács a kedvenc; jó sok csokival bevont marcipánt kockáztam bele és még a hó előtt szedtem egy nagy csokor friss mentát.

2010. november 26., péntek

Élére vasalt nadrág



Anyukámnak varrom ezt a nadrágot, és bár még nincs befejezettnek nyilvánítva, azért megmutatom.
Nem szabásminta alapján készült, elkértem tőle egy jól bevált korábbi nadrágját, azt másoltam le, rajzoltam körbe. Az eredetin is ugyanilyen „félbevágott” övpánt és jópofa övbújtatók voltak (kár, hogy arról nem csináltam fotót).

2010. november 23., kedd

Teknős nyakú pulóver





Ez egy olyan ruhadarab lehet - bárki ruhatárában -, amely kiválóan alkalmas nadrágok, szoknyák, ruhák kiegészítéseként, és szorosra szabott ujjaival kényelmesen befér akár egy kardigán vagy karcsúsított blézer alá.
Semleges színe tovább segíti a többi ruhadarabhoz való alkalmazkodását, ez adja a hátrányát is, mert ebben "nagyot villantani" nem lehet.


Olyan egyszerű a fazon, hogy a 2010. szeptemberi Burda lapozgatásánál fel sem tűnt, később, külföldi blogokon találkoztam vele és kaptam hozzá kedvet.

A kiválasztott anyag szinte teljes mértékben pamut, néhány százalék elasztánnal keverve.

Garbó, de a nyakrész nincs külön szabva, ez adja a dekoratív redőket. A szűk szabású ujja 15 centivel hosszabb a szükségesnél, így a csuklónkon is megjelennek a teknősbékára jellemző ráncok.
A szabásminta kivétele és maga a szabás fél órát vett igénybe, a varrás pedig összesen másfél órát, készrevasalással együtt.
Érdemes több színben is elkészíteni.

2010. november 15., hétfő

Fatörzs torta


Az előző bejegyzésben a diétázó és egészséges életmódot folytató vendégeinknek kedveskedtem desszerttel, most azonban hagyományos receptet ajánlok azoknak, akiknek nem szükséges cukormentesen étkezni.

7 tojásból sütöttem piskótát. Azok kedvéért, akik a piskótakészítésben kevésbé járatosak, röviden leírom: Különválasztjuk a tojások fehérjét, sárgáját. A fehérjét habbá verjük és mikor már majdnem teljesen kemény, lassan hozzáadagolunk 7 csapott evőkanál kristálycukrot és ezzel szép fényesre, keményre keverjük, végül hozzáadjuk egyenként a tojások sárgáját. 1 mokkáskanál szódabikarbónával elkevert 7 púpozott evőkanálnyi réteslisztet adagolunk a tojáshabhoz, kézzel óvatosan beleforgatva. Sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük, elsimítjuk a tésztát és 180 fokos sütőben kb 20 percig sütjük (a sütési idő a tészta vastagságától függ). Ebből a mennyiségből a sütőhöz kapott nagy sütőtepsit tudtam megtölteni.
Régi szabály, hogy ha piskótát sütünk, az első 10 percben nem szabad kinyitni a sütőajtót. Amikor kész (ezt tűpróbával ellenőriztük), kivesszük, pár perc pihenő után lehúzzuk az aljáról a sütőpapírt és konyharuha segítségével feltekerjük. Így hagyjuk kihűlni.

A krém hozzávalói:
20 dkg porcukor
25 dkg margarin
2 evőkanál kakaó
1 púpozott evőkanál finomliszt
2 tojás
3 dl tej
5 dkg étcsokoládé
egy narancs héja reszelve (ez elhagyható)

2 dl tejet felmelegítek egy lábosban, eközben a porcukor felét (10 dkg) a 2 tojással kikeverem. Mikor már fehéredik, belekeverem a kakaót, a lisztet és 1 dl hideg tejet. A közben felmelegített tejbe adagolom a tojásos masszát és folyamatosan kevergetve, sűrűre főzöm (talán 10 perc). A végén a kockákra tördelt csokit is belekeverem, felolvasztom. (Ezen a ponton reszeltem bele egy narancs héját, amitől isteni, ünnepi illata lett.) Félreteszem, hogy kihűljön.
A porcukor másik felét a puha margarinnal habosra keverem és a már kihűlt csokikrémmel összedolgozom.
A krémmel megkenem az óvatosan kitekert piskótatekercset, majd kívül is egyenletesen bekenem vele.
Hűvös helyen várta a vendégeket.

2010. november 11., csütörtök

Almás rétes - diétázóknak



Remek dolog, hogy a készen kapható rétestészta létezik teljes kiőrlésű lisztből is, így diétázó vendégeinknek sem kell kihagyni a desszertet.





A csomag 3szor 2 lapot tartalmaz. Egy tekercshez elegendő 2 lap, amit konyharuhára terítve, a két lap között olvasztott margarinnal kenegetve használunk.

A tölteléket a tészta egyik szélébe, egyetlen csíkban kell felpúpozni: először egy sor darált dióval hintettem meg (hogy felszívja az alma levét), frissen ráreszeltem a hámozott almát, megszórtam xilit édesítőszerrel, kevés fahéjjal és feltekertem.

A rétestekercseket - sütőpapírral bélelt - tepsibe téve megkenegettem még egy kevés olvasztott margarinnal és 200 fokra előmelegített sütőben 20-25 perc alatt piros-ropogósra sütöttem.

2010. november 3., szerda

Hősünk esete a "függönybehúzó szalag" árussal

A már régóta ismert és kedvelt függönybolt - ahova Hősünk benéz, ha szükséges - épp zárva volt azon a borongós délelőttön, amikor történetünk elkezdődik. Kénytelen volt tehát egy másik üzletbe elsétálni.
Az ilyenkor illendő, kölcsönös üdvözlés után az alábbi beszélgetés zajlott az eladó (továbbiakban: E) és hősünk (továbbiakban: H) között:

H: Függönybehúzót szeretnék, olyat, ami másfeles ráncolású, tehát a 1.5 méteres anyagot 1 méteresre húzza.
E: Keskenyet vagy széleset?
H: Inkább széleset.
E: Ilyen van.
H: Jó lesz, és akkor ez másfeles?
E: Ez ilyen mintájú (és mutatja beráncolva a szalagot).
H: Jó, látom, jó lesz, de másfelesre húzza?
E: Ez ilyen mintát ad (kitartóan mutatja még mindig).
H: Értem, jó lesz a mintája, de tudja, ha két méter függönyt szeretnék 1 méteres karnisra tenni, akkor duplás kell, ha 3 métert szeretnék 1 méteres karnisra, akkor 1:3as kell, de én 150 centit szeretnék 1 méterre ráncolni, ez olyan?
E: Azt én nem tudom kérem (mondja olyan gőggel, mintha Hősünk valami malacságot kért volna).
H: Jó, akkor mérjük meg együtt (Hősünk megmutatja Eladónak, hogyan kell, kiderült, hogy pont fele méretűre húzva mutatja meg jól a mintáját). Nos, ez nekem nem jó, de írja rá a dobozára, hogy ez kétszeres mennyiséghez való - ha legközelebb más is keresne ilyet-.
Viszontlátásra.

Ez egy függönybolti eladó napjainkban. Óriási, nem? :-)

2010. október 24., vasárnap

Lovagló nadrág – avagy "A hét mesterlövész"

Ja nem, nem, eszem ágában sincs lovagolni (félek a lótól), de szerettem volna egy olyan nadrágot, ami félúton van a farmer és a szövetnadrág között. A szövetnadrágok inkább kosztümös jelleget adnak, egy farmer pedig túl – hogy is fogalmazzak – túl farmeros.
Szerintem ez egy olyan nadrág lett, amiről senkinek nem az irodai kosztüm jut eszébe, ugyanakkor méltó ellenfele lehet az örök jeansnek. Sportos, városi, „casual” viselet.
Anyaga nagy részben gyapjú, kis részben műszál és elasztán, és ezt is ajándékba kaptam. Felsorolt tulajdonságai arra tették alkalmassá, hogy valami újat kísérletezzek rajta. Aggódtam, hogy milyen lesz, hogy fog állni, kellenek-e ezek a nagy zsebek a csípőmre, de a végeredmény tetszik.
Készülök egy bejegyzést szánni a nadrág varrás alapjainak, de nem ezzel a nadrággal kezdeném. Nem nehéz, de hosszadalmas, átgondolt munkát igényelt. Még sosem volt ilyen sok részből szabott nadrágom.
Ez elsősorban a próbát nehezítette, hiszen én sem szívesen bontok vissza varrást, így viszont nyakig gombostűben próbáltam.
Mondok egy példát: hol kezdjem (milyen magasan), a szárán a cipzárat bevarrni? A cipzár alja ugyebár a nadrág aljánál legyen (sőt, a cipzár lehajló húzó kocsijának nyelve legyen a nadrág alja szélénél). De hogy hol a nadrág alja? Az akkor derül ki, ha a nadrágszár készen van és felvehetem. De ezt nem varrhatom készre, mert olyan szűk a szára, hogy utólag nehezen férnék be a cipzárvarráshoz, tehát a belső varrást nyitva hagyva cipzárazunk. Érthető nagyjából a probléma? Megoldottam, de még most is tiszta karmolás a lábam a sok gombostűtől.
Vagy: tetszik a két nagy zseb, de mi van, ha nem áll jól? A zsebeket az elején kell felvarrni, de hogy bontok ki minden varratot, dísztűzést, zsebfedőt a végén, ha mégis leszedném?
Felvéve nem a lovaglás jut róla eszembe, hanem a régi western filmek: kicsit rogyasztok térdben, csípőmet lassan előretolom… éééés…. már elő is kapom két kézzel a pisztolyokat a két oldalzsebből és piff-puff! :-)




Burda magazin 2008/08

2010. október 17., vasárnap

Megasztár - Divatkreátor

Az idei szezonban követője lettem mindkét tévés tehetségkutató műsornak. A Megasztár legfrissebb sorozatában nem csak az énektudásukat mutatják meg a jelentkezők, hanem ifjú divattervezők versenye is zajlik.
Az első középdöntőn szerintem elég jól sikerültek a fellépő ruhák. Tolvai Renáta katonás, fekete, arany zsinóros ruhája tetszett. Lakatos Yvette „díva” ruhája is jó volt, bár láthatóan feszengett benne.
A második – október 9. - döntő viszont tragédia volt. Szíj Melinda a királykék ruhájában úgy mozgott, mintha egy zárt aljú hálózsákban lépdelne. A hangja észvesztő, a sminkes és a fodrász csodát művelt, de egy nagyon szerény, önbizalom hiányos hölgyről van szó, aki nem akart „villantani” a csipkés felsőben, sosem hordott magas sarkú cipőt. A tervező nem vette figyelembe modellje egyéniségét, ráerőltette a kitalált ruhát, hiszen ő maga is egy verseny részese. A csipke alatt testszínű anyaggal takarta el a szégyenlős nőt, a mellrész tagadhatatlanul rémesen állt a rossz tartású tehetségen, és muszáj volt gyorsan „megtanulni" magas sarkú cipőben járni. Ezen a fotón olyan a ruha, mintha Melinda sztaniolpapírba lenne csomagolva, derékban átkötve. Az az öv is olyan fura, nézzétek csak!

Az október 15-i, első pénteki adásban viszont nem csak Melinda hangjától voltam elragadtatva, hanem a ruhájától is. Úgy tudom, hogy sorsolással dől el, melyik tervező, melyik fellépőnek készíti el adott héten a ruháját. Melinda és a kreátor végre egymásra talált. Lehet, hogy egy szimpla nadrág és pulóver, amit láttunk, anyagában azonban mindenképpen alkalmi, és össze sem lehet hasonlítani az előző adásban látott bevonulásával.
Lakatos Yvette azért szimpatikus, mert jó látni, hogy milyen szép és csinos valaki akkor is, ha nem manöken alkat. A múlt szombati ruha kreátora nála sem vette figyelembe ügyfele adottságait, és sikerült hangsúlyozni testalkata hiányosságait. Felkarja vastagságát még jobban kiemelte a mell fellett egyenesen elvágott, a teljes felsőrészt szabadon hagyó ruha. A derekát ugyan kiemelte egy széles övvel, de felette, alatta egy nagy puff van. És a lábán vajon mi van? Lila sízokni?
Most néztem meg a csütörtöki Divatkreátor műsort, ahol a tervezők szinte sértetten nyilatkozzák, hogy Yvettnek semmi nem tetszik. Pedig ha még megnézzük a pénteki műsort is, ahol Yvette úgy nézett ki a szőrös ruhaujjakban, mint Deák Bill Gyula az István a királyban… szegény, lehet, hogy én is nehezen türtőztetném magamat és nem tudnék őszintén mosolyogni a tervezőre. Értem a szándékot, hogy egyszerre keresünk mindenféle tehetséget, így nem kell annyi pénzt fizetni a ruhákért, viszont felkaroljuk a tehetségeket. Kár, hogy közben bohócot csinálunk az énekesekből, akik szemlátomást kényelmetlenül énekelnek, nem tudják a maximumot nyújtani.
Érdekelne a véleményetek, csak nekem van ilyen rossz véleményem?
Fotók innen.

2010. október 16., szombat

Kókuszos-kakaós reform muffin

Nagyon finom lett, és tündériek ezek a mini kuglóf formák.


A reform sütemény receptjét Szemirámisznál találjátok.