Az aprólékából nagy adag levest főztem. Jó sok zöldséggel, paradicsommal, paprikával, stb... elég volt a két alkalomra. Sok helyen olvastam, hogy ha elkészül a leves, érdemes belekeverni 1-2 evőkanál rumot, hogy elvegye a jellegzetes "szagát". No, én nem tettem, hiszen mire elkészült, isteni húsleves illata volt, nem volt semmi zavaró "szag".
Lúdgége tésztával tálaltam.
A combját, mellét, húsos szárnyát serpenyőben előpároltam (elég sokáig), mellé tettem hagymát. Az első alkalommal birsalmát is, de annak valahogy nem jött ki az aromája. Ma viszont narancs levével locsolgattam, egy nagyon kevés rozmaringot is tettem mellé. Isteni illata volt!
Úgy döntöttem, hogy én győzök, és addig párolom, amíg a hús szinte le nem fő a csontról (az első alkalommal elég szárazra sikeredett). Ki is vártam, jó puha lett, ezután raktam be a sütőbe és sütöttem rövid idő alatt pirosra. A serpenyőből a pecsenyelevet is ráöntöttem, kétszer újra megnarancsoztam és mellédobtam az előpárolt gesztenyéket is (mirelit, előfözöttet pároltam meg mikróban).
Második alkalommal hagytam bőven a serpenyőben is pecsenyelevet, abba szórtam a két fej karikára vágott hagymát, arra az előfőzött burgonyát, így lett egy nagyon jó ízű, tartalmas, szaftos hagymás tört burgonya köret.
A lilakáposztához birsalma kockákat is tettem, az ad neki citromos almaillatot.
Akinek még nem elég, az ehetett hozzá birsalma kompótot is (elfogyott).
Jó volt, hogy egymás után kétszer is nekifuthattam, így tudtam változtatni a taktikán. Azt gondolom, hogy a házi liba guszta ugyan, de nehezebben puhul, szárazabb, mint a bolti társai. Az első vendégségnél két serpenyőben csináltam az előpárolást, a masszív, vastag falú, teflonos, üvegfedős wmf edényben klasszul párlódott, míg a vékonyfalú, teflonos, fémfedős tefalban pirult (száradt) a hús, akármit csináltam.
Az is igaz, hogy nem szabad hinni a leírásoknak, én legalább 2 órán át pároltam ma a combokat, és tényleg úgy megpuhult, hogy könnyen levált a csontról. Ezután forró sütőben hirtelen kell pirítani. Jót tett neki a narancs leve, a rozmaring illóolaja és a mellészórt gesztenye is.
A liba darabolásakor kiolvasztottam a háját és a sok helyről lefejtett bőrből töpörtyű is készült. Isteni ropogós, de egy "alig-maroknyi" mennyiség lett. Nem csoda, hogy ilyen drága a boltban.
Azt hiszem, hogy a leveshús maradékából még egy kis ludaskása is lesz a héten.
Második alkalommal hagytam bőven a serpenyőben is pecsenyelevet, abba szórtam a két fej karikára vágott hagymát, arra az előfőzött burgonyát, így lett egy nagyon jó ízű, tartalmas, szaftos hagymás tört burgonya köret.
A lilakáposztához birsalma kockákat is tettem, az ad neki citromos almaillatot.
Akinek még nem elég, az ehetett hozzá birsalma kompótot is (elfogyott).
Jó volt, hogy egymás után kétszer is nekifuthattam, így tudtam változtatni a taktikán. Azt gondolom, hogy a házi liba guszta ugyan, de nehezebben puhul, szárazabb, mint a bolti társai. Az első vendégségnél két serpenyőben csináltam az előpárolást, a masszív, vastag falú, teflonos, üvegfedős wmf edényben klasszul párlódott, míg a vékonyfalú, teflonos, fémfedős tefalban pirult (száradt) a hús, akármit csináltam.
Az is igaz, hogy nem szabad hinni a leírásoknak, én legalább 2 órán át pároltam ma a combokat, és tényleg úgy megpuhult, hogy könnyen levált a csontról. Ezután forró sütőben hirtelen kell pirítani. Jót tett neki a narancs leve, a rozmaring illóolaja és a mellészórt gesztenye is.
A liba darabolásakor kiolvasztottam a háját és a sok helyről lefejtett bőrből töpörtyű is készült. Isteni ropogós, de egy "alig-maroknyi" mennyiség lett. Nem csoda, hogy ilyen drága a boltban.
Azt hiszem, hogy a leveshús maradékából még egy kis ludaskása is lesz a héten.
1 megjegyzés:
Összefutott a nyál a számban! És nagyon jól néz ki!
Felveszem az elkészítendő karácsonyi ételek listájára :)
Megjegyzés küldése