2011. április 29., péntek

Napraforgó kenyér



Igen, végül én is kipróbáltam ezt a sajtos-sós kalácsot. Szemirámisz ajánlása alapján készítettem a húsvéti asztalra. Kritikus megfigyelők észrevehetik, hogy a kalács két szezámmagos szirma már hiányzik, nem sikerült elég gyorsan fotóznom.

2011. április 22., péntek

Húsvéti ajánlat - játék

Szemirámisz hívott játékba. A feladat a következő: állítsunk össze egy húsvéti menüajánlatot a blogon korábban már szereplő ételeinkből.



Nehéz a dolgom több okból is;

egyrészt nem gasztroblogot vezetek, bár kétségtelen, hogy felbukkannak általam készített ételek is. Szeretek a konyhában lenni, de még jobban a varrógépem mellett. Ha időnként sütök-főzök valami olyasmit, ami jól sikerül, egyszerűen elkészíthető, vagy valamilyen hagyomány övezi, szívesen osztom meg a sikert másokkal is.


Másrészt pedig nálunk a családi húsvéti menü nem a klasszikus sorrendből áll, azaz leves, főétel és desszert. Nálunk az ünnep főétke a Nagyszombati sonkavacsora. Anyukám egy hatalmas tálra rendezi a felszeletelt, puhára főtt, füstölt csülköt és sonkát, a sonka főzőlevében keményre főtt tojásokat, tormát, sajtot és rengeteg friss, tavaszi zöldséget. Manapság persze egész évben vehetünk újhagymát, retket, paradicsomot, paprikát, de gyerekkoromban ezek a zöldségek hozták meg a tavaszt és a Húsvét hangulatát.

Fentiek miatt tehát nem hagyományos előételeket és húsételt kínálok, hanem a sonkás hidegtálhoz illő, frissítő fetasajtos szendvicskrémet, belefér az időbe még egy házi készítésű sajt is, és az ünnepi lakoma végére az áfonyás sajttortát.





A játék szabályai szerint további 10 bloggert kell játékba hívnom, de úgy látom, hogy az általam látogatott gasztro oldalak már mind felkínálták az ünnepi ötleteiket, ezért a láncot most megszakítom. Ha bárki szeretne csatlakozni, ne habozzon, meghívó nélkül is játsszon velünk!


Végezetül, mindenkinek nagyon szép Húsvétot kívánok!

2011. április 12., kedd

Lasagne alla bolognese – medvehagymával

Az eredeti tervem az volt, hogy házi szélesmetéltet készítek a medvehagymával, hasonlóan - a már jól ismert - spenóttal zöldre festett változathoz. Végül a nagy részéből bolognai lasagne készült, de maradt annyi tészta, hogy metéltre is vághattam. Ez vasárnap óta zörgősre száradt, alig várom, hogy egy finom tejszínes öntettel tálalhassam.


De most lássuk az én bolognai lasagne receptemet:



Tészta: 3 tojás, 30 dkg liszt, kisebb csokor apróra vágott medvehagyma (vagy parajpüré). Ezekből összegyúrom a tésztát. Ne ijedjünk meg, inkább száraz legyen, mint könnyen gyúrható! Így könnyebb lesz nyújtani, vágni. A tészta állaga nagymértékben függ a tojás méretétől (nekem most itthon S méretű volt) illetve a hozzáadott zöldségféle mennyiségétől, ezért azt tanácsolom, hogy először két tojással (és a zöldséggel) próbáljuk meg összegyúrni, és csak ha tényleg képtelenség összedolgozni, akkor adjuk hozzá a harmadik tojást. A gombóccá gyúrt tésztát becsomagolva félreteszem pihenni egy órácskára.


Közben nekilátok a ragunak: 1 fej vöröshagyma, 1 kis sárgarépa, 1 kis darab zeller, 5-10 dkg húsos szalonna, 30 dkg darált hús (nekem marha- és sertéshús volt vegyesen), 3 evőkanál olívaolaj, 1 kis pohár fehérbor, paradicsompüré/konzerv egész paradicsom/vagy házi paradicsomlé, oregáno, só, őrölt bors, 1 csésze húsleves. A hagymát, a sárgarépát és zellert megtiszítjuk, felaprítjuk, a szalonnát felkockázzuk. Az olajat mélyebb serpenyőben felforrósítjuk, a zöldségeket, a szalonnát és a darált húst lassan megpirítjuk benne. Beleöntjük a fehérbort, a paradicsomot és oregánóval, sóval, borssal fűszerezzük. Felöntjük a húslevessel, és egészen kis lángon, legalább egy órán át nagyon lassan főzzük. Ez adja meg a mártás intenzív aromáját. (Ebből a klasszikus mártásból Bolognában legalább annyiféle változat ismert, ahány háztartás van. Szívesen fogyasztják például vagdalt csirkemájjal is.)


Besamel: 3 evőkanál vaj, 3 evőkanál búzaliszt, só, bors, szerecsendió, 5 dl tej, frissen reszelt parmezánsajt. Annak, aki először készít besamelt, leírom, hogyan csinálja: A vajat megolvasztjuk egy kislábosban kis lángon, beleszórjuk a lisztet, elkeverjük, fűszerezzük. Fokozatosan hozzáadjuk a tejet, és állandóan kevergetve sűrűre főzzük. Lehúzzuk a tűzről és beletesszük a reszelt parmezánsajtot (elhagyható).


Amíg a ragu rotyog, addig besamel elkészül és letelik a tészta pihenője is, elővesszük és ki-ki ereje és felszerelései szerint vékonyra nyújtja a tésztát.

Méretes kockákra vágjuk (hogy akár egyben beterítse a kiszemelt sütőtálat) és kettesével, hármasával a lobogó vízbe dobjuk. A fazék mellé készítünk egy hideg vizes tálat, abba szedjük ki a félkészre főtt tésztalapokat. A konyhaasztalra tiszta abroszt vagy konyharuhákat terítünk, és óvatosan ide teregetjük ki a tésztalapokat a hideg fürdő után.


Ha minden tésztalap az asztalon fekszik, következhet az összeállítás:


Kivajazzuk az edényt, és aljára kanalazunk egy vékony réteg paradicsomos ragut. Rá egy réteg tészta kerül, majd erre egy réteg besamel. Újra tészta, újra ragu, újra tészta, újra besamel. Tehát a tésztalapok között váltogatom a tölteléket. A paradicsomos rétegre mindig reszeljünk friss parmezánsajtot! Él a városunkban egy olasz háziasszony, aki szívesen tart főzőtanfolyamokat. Ez egy-egy délutánt jelent havi rendszerességgel. Ilyenkor végigfőzzük a délutánt, aztán mindent megeszünk. Vacsora közben a hazája és családja szokásairól, étkezési hagyományairól mesél. Nos, tőle tanultam, hogy a legfelső tészta tetejére már ne rakjunk a raguból, hanem csak néhány kocka vajat és egy kis reszelt parmezánt tegyünk. Az előmelegített sütőben az olvadó vajtól pirosra és hólyagos-ropogósra sül a teteje. Ez benne talán a legfinomabb!


Nem értem, miért nem tudom beállítani a bekezdéseket. Hiába szerkesztem HTML formátumban, akkor is azt csinálja, amit akar. Mi történt a blogspottal?

2011. április 1., péntek

Medvehagymás pogácsa

Vigyázz, még forró! :-)



A receptet Limaránál találtam. Kár, hogy az illata nem érződik az interneten keresztül, pedig micsoda illata van...