2011. április 12., kedd

Lasagne alla bolognese – medvehagymával

Az eredeti tervem az volt, hogy házi szélesmetéltet készítek a medvehagymával, hasonlóan - a már jól ismert - spenóttal zöldre festett változathoz. Végül a nagy részéből bolognai lasagne készült, de maradt annyi tészta, hogy metéltre is vághattam. Ez vasárnap óta zörgősre száradt, alig várom, hogy egy finom tejszínes öntettel tálalhassam.


De most lássuk az én bolognai lasagne receptemet:



Tészta: 3 tojás, 30 dkg liszt, kisebb csokor apróra vágott medvehagyma (vagy parajpüré). Ezekből összegyúrom a tésztát. Ne ijedjünk meg, inkább száraz legyen, mint könnyen gyúrható! Így könnyebb lesz nyújtani, vágni. A tészta állaga nagymértékben függ a tojás méretétől (nekem most itthon S méretű volt) illetve a hozzáadott zöldségféle mennyiségétől, ezért azt tanácsolom, hogy először két tojással (és a zöldséggel) próbáljuk meg összegyúrni, és csak ha tényleg képtelenség összedolgozni, akkor adjuk hozzá a harmadik tojást. A gombóccá gyúrt tésztát becsomagolva félreteszem pihenni egy órácskára.


Közben nekilátok a ragunak: 1 fej vöröshagyma, 1 kis sárgarépa, 1 kis darab zeller, 5-10 dkg húsos szalonna, 30 dkg darált hús (nekem marha- és sertéshús volt vegyesen), 3 evőkanál olívaolaj, 1 kis pohár fehérbor, paradicsompüré/konzerv egész paradicsom/vagy házi paradicsomlé, oregáno, só, őrölt bors, 1 csésze húsleves. A hagymát, a sárgarépát és zellert megtiszítjuk, felaprítjuk, a szalonnát felkockázzuk. Az olajat mélyebb serpenyőben felforrósítjuk, a zöldségeket, a szalonnát és a darált húst lassan megpirítjuk benne. Beleöntjük a fehérbort, a paradicsomot és oregánóval, sóval, borssal fűszerezzük. Felöntjük a húslevessel, és egészen kis lángon, legalább egy órán át nagyon lassan főzzük. Ez adja meg a mártás intenzív aromáját. (Ebből a klasszikus mártásból Bolognában legalább annyiféle változat ismert, ahány háztartás van. Szívesen fogyasztják például vagdalt csirkemájjal is.)


Besamel: 3 evőkanál vaj, 3 evőkanál búzaliszt, só, bors, szerecsendió, 5 dl tej, frissen reszelt parmezánsajt. Annak, aki először készít besamelt, leírom, hogyan csinálja: A vajat megolvasztjuk egy kislábosban kis lángon, beleszórjuk a lisztet, elkeverjük, fűszerezzük. Fokozatosan hozzáadjuk a tejet, és állandóan kevergetve sűrűre főzzük. Lehúzzuk a tűzről és beletesszük a reszelt parmezánsajtot (elhagyható).


Amíg a ragu rotyog, addig besamel elkészül és letelik a tészta pihenője is, elővesszük és ki-ki ereje és felszerelései szerint vékonyra nyújtja a tésztát.

Méretes kockákra vágjuk (hogy akár egyben beterítse a kiszemelt sütőtálat) és kettesével, hármasával a lobogó vízbe dobjuk. A fazék mellé készítünk egy hideg vizes tálat, abba szedjük ki a félkészre főtt tésztalapokat. A konyhaasztalra tiszta abroszt vagy konyharuhákat terítünk, és óvatosan ide teregetjük ki a tésztalapokat a hideg fürdő után.


Ha minden tésztalap az asztalon fekszik, következhet az összeállítás:


Kivajazzuk az edényt, és aljára kanalazunk egy vékony réteg paradicsomos ragut. Rá egy réteg tészta kerül, majd erre egy réteg besamel. Újra tészta, újra ragu, újra tészta, újra besamel. Tehát a tésztalapok között váltogatom a tölteléket. A paradicsomos rétegre mindig reszeljünk friss parmezánsajtot! Él a városunkban egy olasz háziasszony, aki szívesen tart főzőtanfolyamokat. Ez egy-egy délutánt jelent havi rendszerességgel. Ilyenkor végigfőzzük a délutánt, aztán mindent megeszünk. Vacsora közben a hazája és családja szokásairól, étkezési hagyományairól mesél. Nos, tőle tanultam, hogy a legfelső tészta tetejére már ne rakjunk a raguból, hanem csak néhány kocka vajat és egy kis reszelt parmezánt tegyünk. Az előmelegített sütőben az olvadó vajtól pirosra és hólyagos-ropogósra sül a teteje. Ez benne talán a legfinomabb!


Nem értem, miért nem tudom beállítani a bekezdéseket. Hiába szerkesztem HTML formátumban, akkor is azt csinálja, amit akar. Mi történt a blogspottal?

6 megjegyzés:

Monaline írta...

Nagyon jól hangzik a lasagna és a szélesmetélt is!:)

Szemirámisz írta...

Mivel tésztás étel, én minden bizonnyal imádnám! Ráadásul medvehagymás, tehát duplán! :))
Nagyon szuper kis masinád van, és az a tésztaszárító milyen jópofa! Nagyon tetszik, ahogy lógnak róla a zöld tészták! :))

Marcsi írta...

Őszintén szólva, összefutott a nyál a számban. Biztos isteni finom!
Igazi ínyenc vagy!
Azért a közös főzőcskézés miatt, pedig komolyan irigyellek.

Erika írta...

Ide érzem a lasagne illatát!! Isteni finom!!!

Rosy írta...

yummy! Lasagna is one of the recipes that resist me.

Szemirámisz írta...

Remélem,hogy már jól működik a blogspotod, ezért szeretnélek meghívni egy játékra. Ha van egy kis időd, gyere, nézz be hozzám. :)