Sárgabarackos gombóc

Amikor - finoman szólva - a fülünkből folyik már a sok friss sárgabarack, mert esszük, ahogy elkezd potyogni a fáról, nagy részét befőztük lekvárnak, a férj pálinkájába is jutott egy tetemes mennyiség, akkor újabb barack-felhasználási ötleteket vadászunk. Számtalan finom, barackos sütemény receptje kering a világhálón, süssük végig azokat, de a gombóc egy jó nyári ebédnek is beválik. Nem egyedi, nem ritka recept, ám annál finomabb és nagyon is szezonális.

5 szem, nem túl nagy burgonyát főztem meg bő vízben, még melegen meghámoztam, krumplinyomóval összetörtem és hagytam kihűlni (ez fontos!).
1 tojást ütöttem bele, elkevertem és szép lassan annyi lisztet kevertem hozzá, amennyit felvesz a massza, hogy gyúrható/nyújtható tésztát kapjunk. Tudom, hogy kezdő szakácsok utálják ezt a "mennyiségtelenséget", ezért lemértem, nekem bő 10 deka volt szükséges. Nehéz pontosabbat mondani, hiszen nincs két egyforma krumpli és tojás. Bőven lisztezett deszkán kinyújtottam, nem túl vékonyra, nagyobb négyzetekre vágtam (elég nagyok a barackjaink), a magjánál kettéválasztott barackok közepébe, a mag helyére, barna cukrot adagolva összezártam és a tésztát a két markommal köré "masszíroztam". A kezemet bőven liszteztem eközben. Lobogó vízbe tettem őket (több részletben) és a zsiradékban közben megpirult zsemlemorzsára szedtem, miután megvártam, hogy a gombócok a víz felszínére feljöjjenek és még 1-2 perc, hogy biztosan átfőjenek. (így mondtad, Anya?)

Ebből a mennyiségből (5 nem túl nagy krumpli, 1 tojás és kb 10 deka liszt) 10 db, jó nagy gombóc lett.

Enyhe lelkiismeret furdalásom azért akad, miközben beleharapok a szaftos gyümölcsös, krumplis tésztába, és arra gondolok, hogy igen, biztos működne graham liszttel, vagy teljes kiőrlésűvel, sőt a gyümölcs plusz cukor nélkül is édes, de édesítőszerrel a közepében sem hizlalna. Legalább a panírmorzsa teljes kiőrlésű. Majd nem eszem sokat.