Miért pont tóga? Jó kérdés. A tóga ugyebár egy ókori római viselet, a sütemény formája viszont inkább a görög ión oszlopokra emlékeztet.
Az egyetlen közös pont bennük, hogy mindegyik ókori. Kivéve a sütit, mert azt mostanában sütöttem.Barátaink kapnak rendszeresen nagynénikéjüktől több rúdnyi tógát és hozzák magukkal minden közös kirándulásunkra. Nem tudom, más hogy van vele, de nekem a dió lekvárral mindig telitalálat. Talán ezért is nagy kedvenc a csapatban. Mindig precízen elosztjuk, adagoljuk napról-napra. Ja igen, ez is nagy előnye, sokáig eláll (ha eldugjuk).
Elkértem a receptet, egyrészt, hogy elkészíthessem az én családomnak is, másrészt híve vagyok a régi családi receptek hagyományőrzésének.
Tészta:45 dkg liszt
18 dkg margarin
3 tojás sárgája
1,5 dl langyos tej
2 dkg friss élesztő
3 evőkanál kristálycukor
Töltelék:
sárgabarack lekvár
20 dkg darált dió
15 dkg kristálycukor
3 tojásfehérje
A tejben elkeverek 1 evőkanál cukrot (a fent felsorolt 3 kanálból elvéve) és beleteszem az élesztőt. Langyos helyen hagyom felfutni. Eközben a lisztet elmorzsolom a margarinnal, majd beleteszem a maradék 2 evőkanálnyi cukrot, 3 tojás sárgáját, végül az élesztős keveréket. Összegyúrom és 3 egyenlő részre osztom.
A darált diót összekeverem a 15 dkg cukorral. A tojásfehérjéket kemény habbá verem, és óvatosan beleforgatom a diós keveréket.
Mindhárom tésztagombócot téglalap alakúra nyújtom - „késhát” vastagságúra - és megkenem baracklekvárral. Közepére (hosszanti irányban) púpozom a diótölteléket és a tészta mindkét oldalát - a töltelékig - feltekerem.
A három rúd tógát előmelegített, kb 200 fokos sütőben sütöm pirulásig.
Egy dolgot nem kérdeztem meg, hogy hogyan csinálja a Nagynéni a betekert sütirúd ráemelését a sütőlemezre? Mi ketten, négy kézzel, lapátokkal nyúltunk alá, nehogy szétcsússzon az építészeti remekmű. Az első bénázós rúd után már azon a sütőpapíron csavartam fel a sütit, amelyiken a tepsibe tettem, de kíváncsi lennék, mi az eredeti módszer.
10 megjegyzés:
Hű. de gusztusos! Mi is szeretjük a lekvárt dióval, viszont nálunk biztosan rossz a klíma ,de nem áll el sokáig....vagy a 2 kamasz gyerek az ok???
A tegnapi meggyes-rácsos is pillanatok alatt tűnt el a tálról...
Azt hiszem itt is rossz lehet a klima, pedig kamaszok sincsenek a kozelben!:))
Istenien mutat, en is szivesen kiprobalnam, csak ido kellene hozza ugye! :))
Az a tapasztalat, hogy ha szabad levegőn van, akkor tényleg párolog.
Amennyit nem vágunk fel azonnal, azt a barátnőmmel alaposan becsomagoljuk és eldugjuk egy szekrény mélyére. Másnap és harmadnap is megörül az újabb adagoknak mindenki. :-)
De jól néz ki! Pont illik az ókori találkozónkhoz, kitettem a blogra ezt a bejegyzésed, természetesen forrás megjelölésével:)
http://fuszeres-szinek.blogspot.com/2011/05/toga.html
Ja lehet rossz linket küldtem el, biztos ami biztos:)
http://costumecon.blogspot.com/2011/05/toga-suti-noratol.html
Nagyon gusztusos az új sütid!
Én is kínálva szeretem a legjobban.
Príma lehet az íze is, nemcsak a kinézete. :-)))
Köszi Marcsi!
Judit, Te nem kínálva vagy, hanem Te szeleteled nekünk! :-)
Nagyon guszta a képeken. Hasonlót szoktam én is készíteni, csak mák és meggy töltelékkel. Azt hiszem macskaszem a süti neve.És ugyan így kell feltekerni a két oldalát. Lehet, hogy a napokban megint sütök ilyet, mert nálunk máktöltelékkel jobban tetszik a süti.
nálam ez lekvár helyett magozott meggyel készül, és macskaszem a neve, de így is úgy is tuti nagyon finom:) egészségetekre!
Megjegyzés küldése