Bourbon-liliom a kiegészítőkön

Akik régebb óta követnek figyelemmel, már biztos tudják, hogy nem jellemző rám a kiegészítők varrása; kedvenceim a hordható ruhadarabok.

Az viszont sajnos tény, hogy régóta nem volt tűpárnám, pedig sokat varrok kézzel, és a kezünk ügyében lévő varrótűk nélkülözhetetlenek a kényelmes munkában. Eddig egy dobozból kotorásztam elő őket szükség esetén, most végre felakaszthatom a szív alakú párnát a varrógépemre.

A következő hiánypótló darab egy lezárható boríték; ebben fogom tartani azokat a textil darabkákat, amivel vásárolni indulok (írtam róla az előző bejegyzésben). A boríték színe anyagát két réteg, vastag ragasztós közbéléssel tettem tartósabbá és az egészet gondosan kibéleltem. Mégis más lesz ezt elővenni az üzletekben, mint az eddig használt, szakadozóra tömött névjegykártyatartót.
Az utolsó darabja a kiegészítőknek egy minden táskában elférő, utazó varrókészlet. Ritkán van rá szükség, de akkor milyen jól tud jönni! Eddig egy papírból készült, szállodai változata volt nálam, de az már szétmállott. Ahogy a borítékot, ezt is két rétegnyi ragasztós közbélés teszi merevvé, és mindössze egy varrással az egészet körbevarrtam, belefogva a szintén beragasztott zsebrészt is. Egy két centis résen fordítottam ki, öltöttem össze és vasaltam készre. Szabással, kézimunkával együtt háromnegyed óra alatt készült el.