Farsangi szalagos fánk

Kolbászt minden évben töltünk. Közösen a barátainkkal, nagy adagot, hozzáértő bácsinál füstöltetjük, évről-évre szaporodó tapasztalatokkal. Most ezen a januári, farsangi időszakra eső napon ismét összejöttünk. Tegnap este csak annyit kérdeztem telefonon a barátainktól, hogy „Szalagos vagy csörege?”, nem bonyolítva a beszélgetést feleslegesen tovább, bízva benne, hogy szükségtelen, fél szavakból is értjük már egymást. Értettük: rávágta, hogy „Szalagos”.

Kenyérsütőbe a hozzávalók bekészítve, gyúr és keleszt, nekem már csak annyi feladat jut, hogy kinyújtom, pihentetem, szaggatom és kisütöm.

Úgy gondolok rá, mint a Nagymamám receptje, de ő „Ági fánkjának” hívja, kapta a receptet egyszer valamikor, valakitől. Érdeklődésképpen, összehasonlítottam a neten mostanában tömegével felbukkanó szalagos fánk receptekkel és még a legnagyobb kelt tésztás bloggerguruknál is ez a recept látható, csak a mennyiségi arány változik.

A kézi technikával dolgozók tegyenek egy bögrébe 2 dl tejet, langyosítsák meg, 1 teáskanál cukor és 3 dkg morzsolt élesztő mehet bele. Negyed óra alatt felemelkedik az élesztő.

Addig is kimérünk 50 dkg lisztet: a fele rétesliszt, a másik fele a szokásos finomliszt. A közepébe mélyedést csinálunk, oda öntjük a felfuttatott élesztőt, 3 tojás sárgáját, 1 teáskanál cukrot egy fél citrom kifacsart levét, 1 evőkanál rumot, és összedolgozzuk. Ha túl száraz, még pár csepp, akár fél deci tej mehet bele. Ha már homogén a massza, csurgassunk bele 5 dkg olvasztott margarint. Úgy dolgozzuk el a tésztát, hogy a margarint teljesen beszívja végül. Csapkodjuk, gyúrjuk, ahogy egy kelt tésztát szokás. Végül langyos helyen (elég szobahőmérsékleten, csak ne nyissuk rá ki az ablakot), konyharuhával letakarva 1 órán át kelesztjük.

Kenyérsütő géppel dolgozók minden fenti hozzávalót előre bepakolhatnak, elindítják a másfél órás dagasztó-kelesztő programot és mehetnek is ki a konyhából.

A kelesztés ideje után lisztezett deszkán kinyújtjuk a rugalmas tésztát kb kisujj vastagságra, és (én 7 cm átmérőjű) pogácsaszaggatóval (esetleg bögrével) kivágtam a karikákat. Ebből a mennyiségből 20 db lett. Újra letakarom, és megint magára hagyom 20-30 percre. 

A várakozás vége felé meggyújtom az olaj alatt a lángot, forróra melegítem, és most is fontos infó jön: ahogy felemelem a korongokat a deszkáról, határozottan beledugom a hüvelykujjam a közepébe és ezt a lukas felét lefelé borítva teszem a serpenyőbe. Gyorsan berakom, amennyi belefér, majd lefedem a serpenyőt. A láng ne legyen annyira erős, hogy gyorsan megégjen, de gyenge lángon se áztassuk a tésztát. Pár perc múlva a fedő alá kukkanthatunk, ha már pirul az alja, lehet leszedni a fedőt és megfordítani a fánkokat. A másik (alsó) fele sütéséhez már nem kell a fedő. Még néhány perc és vehetjük ki papírtörlőre.  

 Sárgabarack lekvárral ne felejtsük el megpúpozni a tetejét!