Mákos rácsos

Újra itt vagyok, hosszú hetek után. Túl vagyok a nyelvvizsgán, de egyelőre nehezen tudom hasznosan beosztani a szabad időmet. Újra meg kell szokni ezt is.

A mákos sütik hátránya, hogy nem lehet mások előtt egy jót enni belőle. Senki nem jár vendégségbe fogkefével a retiküljében. De most itthon vagyunk magunkban, legyen hát mákunk!

A tésztája omlós tészta, tehát egy zacskó sütőport elkevertem 50 dkg liszttel, majd elmorzsoltam benne 25 dkg margarint. Hozzáadtam 20 dkg porcukrot, 10 dkg darált mandulát, 1 tojást, reszelt citromhéjat és egy csipet sót és annyi tejfölt, amennyi szükséges egy jól gyúrható tésztához (kb. 1-2 evőkanálnyi). Fél órára hűtőbe tettem.

20 dkg darált mákot elkevertem nagyjából ugyanennyi porcukorral, ebbe is reszeltem citromhéjat és óvatosan beleforgattam 2 tojás keményre felvert fehérjét.

A hűtőből kivett tészta 2/3-át a kivajazott tepsibe simítottam, vastagon (!) megkentem baracklekvárral és ráterítettem a mákot.

A maradék tésztából rácsokat sodortam a mák tetejére és betettem a közepesen meleg sütőbe kb. 30-35 percre.

Már az illata miatt is érdemes volt megsütni, a pirult mák illata, a sült baracklekvár és az omlós tészta mandulája elképesztő illatokat varázsolt a lakásba.

Kellemes Húsvéti Ünnepeket!

Ezzel a foszlós, fonott kaláccsal kívánok mindenkinek jó pihenést!
(Limara receptje, 6-os fonással)

Harlem Globetrotters

Tegnap volt szerencsém a New Yorkból érkezett Harlem Globetrotters csapatát játszani látni. Hihetetlen este volt, több ezer néző nevetett a kosárlabda csapat viccelődésein.

Gondolom, mindenki ismeri őket, ez nem egy hagyományos kosárlabda csapat, abban az értelemben, hogy nem veszik véresen komolyan a meccset. Gyakran kellett megszakítani a mérkőzést, mert mindig "történt" valami:

Előfordult, hogy az egyik játékos "ellopta" az egyik hölgynéző táskáját, és csak puszikért cserébe adta vissza, egy-egy pohár víz (egy ízben vödörnyi is) is a nézőkre borult "véletlenül". Megmutatták, hogy játszák ők a rugbyt, a kosárpályán. A nézőkkel közösen táncolták el a YMCA című számot, gyerekeket hívtak be a pályára és cserébe drága ajándékokat adtak.

Persze nem vonható kétségbe a tehetségük sem, valóban tudnak játszani, akrobatákat is megszégyenítő módon.

Játék!

Egyik kedvenc blogtársam, Marcsi hirdetett játékot, érdemes benézni hozzá!

Lazac leveles tésztában

Mostanában nyelvvizsgára készülök, sajnos nagyon kevés szabadidőm van.

Azért mutatok egy finomságot, amit készítettem: Lazac, leveles tésztában.

Remek ünnepi fogás Húsvétra és tipikus böjti étel - ha eltekintünk a borsosabb árától.

A készen kapható leveles tésztát vékonyra nyújtottam, kétszer akkorára, mint a lazacderék mérete. Szép rózsaszín, szögletesre vágott, vastag lazacszeletet találtam a boltban. A halat ráfektettem a kinyújtott tészta egyik felére, sóztam, borsoztam és citrommal csepegtettem.

Ezután a tészta másik felét - egy speciális vágóhengerrel - berácsoztam. Kicsit megnyújtottam a rácsokat, hogy szétnyíljanak és ráhajtottam a lazachúsra. Körben összedolgoztam a tésztát, majd 200 fokos sütőben 20 percig sütöttem. Ezután kentem be kikevert tojással a tésztarácsokat és újabb 5-10 perc alatt pirosra sütöttem.

Párolt zöldségekkel és kaporszósszal tálaltam.

A receptet egy karácsonyi magazinban láttam, ahol még fokozzák a díszítést; maradék leveles tésztából csillagokat, virágokat szúrnak ki és kisütve azokat is, a tálaláskor azzal díszítik a tálat.

Összefoglaló egy síútról

Az elmúlt napokban Tirolban voltunk. Azt hiszem, a fotók elmondanak mindent, nehéz szavakkal leírni, milyen szép dolog a síelés.

Kockás dzseki

A mellényhez vásárolt steppelt anyag egy két és fél méteres darab volt, így jutott belőle nekem is egy rövid dzseki. Nem volt egyszerű kiszabni, a kockák miatt az egyes részeket egyenként fektettem fel, az amúgy is nagyon szűken mért anyagra.

Talán ez ment a leglassabban, meg a végén a kapucniba belefűzni az összehúzó zsinórt. :-)

A szabásminta a Burda 2010. januári számában található polárpulóveré, azt bővítettem ki és alakítottam hozzá az ugyanebben az újságban található kapucnit.

A két zseb cipzárral záródik, a kapucnit és az állógallért pedig ismét kordbársonnyal béleltem. Ezúttal - a lányosabb hatás kedvéért - nem feketével, hanem inkább bordóval.

Ez az utolsó télies ruhadarab az idén (bár ez is inkább átmeneti kabát vastagságú), jöhetnek a lengébb ruhadarabok!

Férfi mellény

Még javában tél volt, amikor ezt a kockás, steppelt, vatelinnel bélelt anyagot vettem. Az is igaz, hogy 1-2 hete még igencsak fél méteres hó volt... :-)

Most, hogy már érezni a tavasz közeledtét, égetővé vált megvarrni ezt a tavaszra szánt mellényt. Ez a mellény a télikabát és a farmerdzseki közötti átmeneti időszakra ajánlott olyan férfiaknak, akik nem szeretnek melegen felöltözni. :-)

Szürke bélésselyemmel béleltem, fekete kordbársonyból készült a gallér belső oldala és fekete paszpóllal szegtem körbe az egészet. Fekete kordból és egy kevés bélésselyemből készült az egymásra varrt két belső zsebe. A nagyobbik zsebre cipzárt is varrtam. Egy kis maradék bordó taftból varrtam akasztót hozzá.

Az eredeti szabásmintán több dolgot is módosítottam:

1. Bevágott zseb helyett inkább rátett kenguru zsebe lett, ezt sportosabbnak találtuk.

2. A hátát kicsit hosszabbra hagytam, ezt az ívet az oldalánál lehet látni. Nekem van egy ilyen mellényem, ezzel a megoldással, és tetszik így.

3. Az eredeti modellen kötött passzéból van a nyaka.

Kakaós kelt kalács

Anyukám gyakran süti ezt a kakaós kalácsot, mi pedig egyszerűen imádjuk.
Ma én is elkészítettem.

1 dl tej

2 dkg élesztő

1 teáskanál cukor

A fenti hozzávalókból hagyományos módon felfuttatja az élesztőt, hozzákeveri 40 dkg finomliszthez, és 1 tojással, 3 evőkanál kristálycukorral, 8 dkg olvasztott vajjal tésztát dagaszt.

Én mindezeket a kenyérsütő gépbe tettem, azzal dagasztattam, kelesztettem. Kelesztés után vékonyra nyújtottam. Meghintettem kristálycukorral bőven elkevert kakaóval (nem instant kakaópor!), feltekertem, és bélelt tepsibe tettem. Meleg helyen pihentettem egy órán át, végül a tetejét tojással kenegettem meg. 180 fokon sütöttem készre.

És hiába a sok hó, a hófúvás, a járhatatlan utak, az idei első hóvirágok kibújtak a kertünkben.

Sajttorta

Stahl Judit receptje alapján szoktam készíteni a sajttortát. Nagyon finom, előre elkészíthető, egyszerű és mégis ünnepélyes. Az eredeti recept Philadelphia krémsajtot javasol (5 dobozzal). Én kipróbáltam azzal is, az olcsóbb utánzatával is, hagyományos mascarpone sajttal is (50 dkg) de a barátainknak legjobban a házi krémsajttal készült ízlett a legjobban.
(Először Wiselady honlapján olvastam a mascarpone otthoni készítéséről, amit azóta is rendszeresen, házi tejből, házi tejfölből készítek el.)

A torta hozzávalói:

20 dkg teljes kiőrlésű keksz (én győri zabfalatokat szoktam venni)

10 dkg vaj

50-60 dkg natúr tejszínes krémsajt

15 dkg cukor

1,5 evőkanál liszt

1 dl tejföl

1 rúd vanília (higgyétek el, kipróbáltam, pont olyan finom egy tasak bourbon vaníliás cukorral is)

1-2 citrom

3 tojás

friss vagy mélyhűtött gyümölcsök és egy kevés tortazselé

A kekszet késes aprítóval szoktam durvára vágni. A vajat megolvasztom, összekeverem a kekszmorzsával, és ezt egyenletesen belenyomkodom egy kapcsos tortaforma aljába.

10 percig sütöm 165 fokon.

A sajtkrémet simára dolgozom a cukorral, liszttel, tejföllel, belerakom a vaníliát (a rúdnak csak a kikapart magjait!), a citromok lereszelt héját és végül egyenként a tojásokat.

Ráöntjük a krémet a kihűlt kekszalapra és 50 percre visszatesszük a sütőbe (marad a 165 fok!). Ezzel el is készült az első napi teendő, a kihűlt torta mehet a hűtőbe.

A vendégek érkezése előtt kiveszem a formából (ha szükséges, késsel körbekanyarítom előbb) és a tetejét telepakolom a (kiolvadt) gyümölcsökkel.

A tortazselét a csomagoláson olvasható leírás szerint elkészítem és egy ecsettel vékonyan bekenegetem vele a gyümölcsöket. Így szép fényt kapnak és tovább marad friss a tortán.

Ha valaki szereti a klasszikus, édes, vaníliás krémtúrót, annak garantáltan ízleni fog!