Mutzenmandeln - Mandulacseppek vagy mandula egérkék

Ritkán osztok meg mostanában recepteket, ha igen, akkor azt csakis az újszerűsége, klasszikussága, eredetisége miatt.
Ez a süti is érdemes a fentiekre, mert feldobja a farsangi fánkszezont egy új ízzel, egy újfajta fánkkal. Gyűjtőknek kifejezetten ajánlom! Eredeti német, sőt egyértelműen kölni édesség.

Köln - ahogy egész Németország - híres a sörkészítésről, és ha még nem hallottátok volna, a kölni sörfőzdék nem sört kínálnak, hanem kölscht. Ez egy olyan világos sör, amit 2 decis pohárkákban mérnek (ez a köbes), hogy mindig friss legyen a habja, és ha nem teszed a kiürült pohár tetejére elég gyorsan a söralátétet, akkor már cseréli is a pincér egy újabb teli pohárra. Kölschnek csak akkor hívhatják a habos frissítőt, ha a sörfőzde ablakából látszik a kölni Dóm.

Az egyik ilyen híres, belvárosi sörház - a Kölsche Boor -  a karneváli időszakban (ami Kölnben valóban hetekig tartó ünneplést jelent) kínálta a vendégeinek ezt az olajban sült süteményt a sör mellé és híresült el annyira, hogy már otthon is sütik a helyi háziasszonyok. Pont úgy, ahogy mi a szalagos vagy csörege fánkot.
A kölsch a helyi nyelvjárást is jelenti (nem csak a sört), és ezen a nyelven Muuzemändelcher a német Mutzenmandeln.

4 személy jóllakására:

60 g vaj vagy margarin
100 g cukor
4 tojás
2 evőkanál rum
500 g finomliszt
125 g darált mandula
fél csomag sütőpor

olaj a sütéshez
porcukor és vaníliás cukor a hempergetéshez

A hozzávalókat a leírt sorrendben összekeverjük. A vajat a cukorral, tojással igyekezzünk habosra mixelni, majd óvatosabban belekeverni a rumot és a száraz hozzávalókat. Sűrű tésztát kapunk, amit fél órára félreteszünk pihenni.
A pihenő után ujjnyi vastagra nyújtjuk (egy kevés liszttel segítve a munkát) és apró háromszögeket (könnycsepp vagy mandula formákat) vágunk. Kapható speciális kiszúró forma is, de ennek híján kb 4-5 centis tésztacsíkot szabtam, abból vágtam ki a háromszögeket, viszonylag pillanatok alatt. A közben már felhevített olajba dobáljuk, részletekben, hogy legyen helye átpirulni, megfordulni, átsülni. Épp ezért nem is kell nagyon-nagyon forró olaj, csak amolyan fánksütős hőmérsékletű. Papírtörlőre szedjük és pár pillanat múlva már forgathatjuk is az egérkéket egy előre odakészített, vaníliás cukorral elkevert porcukros tányérba.

Egy finom sört és jó mulatást mellé!

Oktoberfest blúz

Ezt a blúzt az egyre élénkülő Oktoberfest marketing ihlette. Az európai üzletláncok hazai üzletei is előrukkolnak kék-fehér kockás, mézeskalács szíves, bőrnadrágos szereléssel, csipkés kötött zoknival.

A teljes leírást a részletekről és egy hasznos varrós trükköt is olvashattok a Burda oldalán megosztott blogbejegyzésben. 

A varrás nemzetközi hónapja

Igen, már ilyen is van, sőt nem is új keletű: Ronald Regen 1982-ben hozta rendeletbe, hogy minden év szeptembere legyen a varrás hónapja. Nem volt rest ugyanis felismerni az otthonvarrás fontosságát, hasznosságát a család számára.

Egy angol nyelvű oldalon találtam ezt a cikket, amit lefordítva osztok meg a blogon, bízva abban, hogy itthon is segít a varrás népszerűsítésében, és egyre többen kezdenek neki (újra) ennek a remek hobbinak.

„Vissza az iskolába, a mindennapok rutinjához, és igen, vissza a varráshoz is, mivel a szeptember a Varrás Nemzetközi Hónapja. Ha egész nyáron lazsáltál, és az anyagok és varrnivalók kupaca csak nőtt, akkor itt az ideje sebességbe kapcsolnod és elkezdeni varrni!

Lássuk, mi az az öt legfontosabb kérdés, ami felmerül a varrókban a Varrás Nemzetközi Hónapja kapcsán.

1.     Van Nemzetközi Varrós Hónap?

Hát, ha van nemzetközi fánk nap, akkor kell valami nemzetközi varrós is.

2.     Ez azt jelenti, hogy az ismert közösségi oldalakon emlékeztetnem kell mindenkit, hogy én varrok és kívánjak mindenkinek boldog nemzetközi varrós hónapot?

Igen, pontosan ezt kéne tenned, mert a varrás nagyszerű dolog és titokban mindenki azt kívánja, hogy bárcsak tudna varrni, és ezért irigyek rád. És még azt is akarják tudni, hogy fel tudod-e varrni a nadrágjuk szárát. ;-)

                        

3.     Lehet, hogy már el is felejtettem varrni nyaralás közben. Már azt sem tudom, hol van az a szabásminta, amit áprilisban kiszabtam.

Ne aggódj, olyan ez, mint a biciklizés. Egyszer már megtanultad és vissza is fog jönni, emlékezni fogsz, milyen jó mulatság ez.

4.     Lehet még ebben a szezonban is vidám ruhákat varrni?

Természetesen. Egy könnyű ruha megvarrása tökéletes a visszatéréshez. A „lépésről lépésre haladás” a kulcs.  Ja, és ne válassz fehéret egy átdolgozott nap után (az melléfogás lenne)!

5.     Talán, varrok végre egy dzsekit ebben a hónapban. Jaj, várj…, szükségem van hozzá anyagra, közbélésre, bélésselyemre, cipzárra, gombokra, és válltömésre?

Hajrá! Tudtad, hogy ha a nemzetközi varrós hónapban varrsz valamit, akkor sokkal több szerencséd lesz vele?

Boldog Nemzetközi Varrós Hónapot mindenkinek!” - cikk innen

A kölni karnevál

Németország nincs messze, mégis előbb jut eszünkbe a riói és velencei karnevál, mint a kölni.  Pedig ez a világ egyik legnagyobb hagyományőrző ünneplése, 1823 óta minden évben. 

A helyiek úgy tartják, hogy Kölnben 5 évszak van: tavasz, nyár, ősz, tél és a karnevál és ezt komolyan is gondolják.

A farsang itt is a Húsvétot megelőző böjti időszak kezdetével végződik, de hogy mikor kezdődik? Na, ez biztosan felülmúlja az előzőekben említett karneválokat.

A 11. misztikus szám Kölnben: A karnevál minden év 11. havának 11. napján, 11 óra 11 percében kezdődik, és ezt véresen komolyan veszik, legyen ez a nap a hét bármely napján, ezen a napon megáll az élet, sokan szabadságot kapnak és az utcán várják a hivatalos kezdést. Tízezrek énekelnek és táncolnak a belvárosban, minden valamirevaló zenekar az utcára vonul szórakoztatni a mulatni vágyókat.
Mulatni vágyó pedig van bőven, tízezrek öltöznek jelmezbe és töltik november 11-ét az utcán.

Fontos feladata a nyitónapnak, hogy megválasztásra kerüljön a karneváli triumvirátus; a Herceg, a Gazda és a Szűzlány (valóságban ő is férfi), akik jelképükké válnak a hónapokon át tartó rendezvénysorozatnak és karitatív feladatoknak. 

A novemberi megnyitót követően pár hétre - az adventi időszakra -, elcsendesedik a téma, hogy aztán január 6-án, Vízkereszt napján, újult erővel előkerülhessen megint. 

A három főszereplőnek minden napra jut feladat, hol itt, hol ott bukkannak fel az utcán. Minden hétvégére jut farsangi buli valahol a városban, és az emberek nem restek jelmezbe öltözni, és az utcán abban megjelenni.

A beöltözés elsősorban nem - a nálunk gyerekeknél megszokott – kutya, macska jelmezeket jelenti, hanem a város fő színeiben, a piros-fehérben pompázó karneváli, és katonai ünneplőket. 

Ilyen hagyományőrző társaságokat is gyakran látni ebben az időszakban. Rezesbandájukkal együtt járják a leghíresebb sörfőzdéket.

A Húshagyó keddet megelőző néhány nap az ünneplés zárása, de egyben a legnagyobb vigasságok kezdete is.
Az „Asszonyböjt éjszakája” csütörtökön, ezt követi a „Karnevál péntek”, „Karnevál szombat és vasárnap” és a csúcspont a „Rózsák hétfője”. 

Weiberfastnacht, azaz az asszonyok böjtölésének kezdetén már reggel 9 órától zenekarok ébresztik a várost. Ismét felbukkan a mágikus tizenegyes szám: 11 óra 11 perckor hivatalosan megnyitják a napokon át tartó belvárosi bulit, és abba sem hagyják a programokat kedd éjfélig. 

Ez a nap arról szól – a legenda szerint – hogy a nők levágják a férfiak nyakkendőjét, megkurtítják azt, ezzel jelképesen kasztrálják őket, tehát, ilyen területen is böjt várható. 

Az üzletek, irodák legkésőbb dél körül bezárnak, hogy az egész város élvezhesse a műsort.

Péntek-szombat-vasárnap: az összes szórakozóhely és rendezvény csarnok megtelik szórakozni vágyókkal, tele vannak az utcák is ünneplő, jelmezes fiatalokkal és öregekkel. Ők a Jeck-ek (ejtsd: jekk), kölni nyelvterületen a bolondozó, karneválozó emberek neve ez.

A belvárosi nagyobb tereken zenekarok fokozzák a hangulatot az ideiglenesen felállított színpadokon. Egyes kerületek ilyenkor tartják meg a helyi ünnepüket, ilyenkor vannak a gyerekfarsangok is.

A fő nap a Rosenmontag, ilyenkor a legtöbb munkahelyen szünetet adnak, hogy mindenki megnézhesse a karneváli felvonulást. (A kölni iskolások egész héten otthon maradhatnak.)

A „menet” (Karnevalzug) délelőtt indul, 8 kilométeren át halad több, mint 5 órán keresztül.

Közel 300 traktor, kocsi van feldíszítve és válnak a felvonulás részévé. 12.000 felvonuló, 500 ló és 3000 segítő személyzet integet a kocsikról és szórják az édességet. Több, mint 80 zenekar fokozza a hangulatot.

Várva várt része a felvonulásnak, hogy az elvonuló menettől a nézősereg adományokat könyörög: „Kamelle, kamelle”. Cserébe – a kocsikon ülők – cukorkákat, csokoládét dobálnak a tömegbe. 2015-ben 300 tonna édességgel készült a város.

Húshagyó kedden kerülnek sorra - hagyományosan -, a kerületi felvonulások, a kerületre jellemző egyenruhák és színek hangsúlyozásával. 

A késő esti órákban (sok-sok teltházas kocsma bejáratánál) elégetik Nubbel-t, egy erre a célra varrt szalmabábut, mert ő a felelős a bennünk lévő minden rosszért; például a karnevál ideje alatt bőségesen fogyasztott alkoholt is az ő számlájára írják.

A figura elégetésével megtisztulnak minden bűntől, hogy másnap (Hamvazószerdán) elcsöndesedhessen a város - ilyenkor hagyományosan halat esznek -, és a böjti időszakkal az élet néhány hónapra visszatérhessen a „normális” kerékvágásba.

Oktoberfest

Sokakban támad ellenérzés a „Nyugatról” érkező hóbortok láttán, hívhatjuk majmolásnak, amerikanizálódásnak vagy egyszerűen csak egy újabb lehúzási lehetőségnek (ismét költekezhetünk valami mondvacsinált indok alapján), lásd Valentin nap és társai. Az ilyen ünnepek iránti megosztottság nem új keletű, gondoljunk csak a Nőnapra, a március 8-i virágvásárlásnak is sok utálója van.

Az Oktoberfest is egy ilyen beszivárgó ünnep, szép lassan betelepszik a gondolatainkba és felcsigázza az érdeklődésünket. Élből elutasíthatjuk, gondolhatjuk azt is, hogy divatjamúltak a népviseletet utánzó ruhadarabok (ezt olvastam nemrég valahol), de az a helyzet, hogy a német-ajkú országokban (és az nem kevés népességet takar) bizony ez nem vicc és nem jelmezbál.

Mit érdemes tudni róla:

1810. október 12-én leendő I. Lajos király feleségül vette Terézia Sarolta hercegnőt és kérte, hogy a „lakodalom” a München közeli Terézia-mezőn kerüljön megrendezésre, mégpedig egy antik olimpiai játékokra emlékeztető mulatság formájában, lovasversennyel, sportprogramokkal, stb… vendégül látva München város teljes lakosságát. Akkora sikerrel zárult az ünnepség, hogy azonnal eldöntötték, a következő évben megismétlik, és azóta is folyamatosan minden évben. 204 év alatt mindössze 24-szer hagyták ki, háborúk, járványok vagy az infláció miatt. 

A program eközben sokat változott, a lovasverseny teljesen elmaradt, a sportversenyek helyét átvette az óriáskerék és körhinta, minden, ami a ma megszokott vurstlit jelenti. A helyi sörfőzdék 1880. óta kapnak lehetőséget a kitelepülésre, ami szintén akkora sikert aratott, hogy most már ott tartunk, hogy a városvezetés a túlzott alkoholfogyasztást és hangos popzenét próbálja korlátozni. Hivatalos időszaka szeptember második fele és október első hétvégéje.

Ha bárkitől megkérdezném, hogy mi az első kép, ami beugrik az Oktoberfest hallatán, legtöbben a literes söröskorsót tartó, dirndl ruhába öltözött pincérnők képét említenék.

Szerintem jó ötlet hagyni magunkat sodorni a hangulattal, kreatív hajlammal megáldva már az jár az agyunkban, mivel dobhatnánk fel a hétköznapi ruhatárunkat, hogy az ősz ne csak a hulló falevelek mintáját jelentse, hanem egy csepp folklórt is. Ha utcán viselni túlzásnak tűnne, akkor szervezzünk baráti házibulit Oktoberfest stílusban (ahogy végül a Halloween party-k is egyre gyakoribbak itthon), sörrel, sült kolbásszal és persze dirndl (hangulatú) ruhadarabokkal. A legmerészebb pasik tiroli bőrnadrágot is húzhatnak, tuti sikerük lesz!

 

Az Olimpia megnyitó uniformisai

Néztétek az ünnepélyes megnyitót? Bár a sportesemények tévéközvetítéseit pár perc után megunom, egy Olimpia megnyitót azért szívesen megnézek (igen, tudom, hogy ennek a sporthoz nem sok köze van). Szeretem nézni, hogy milyen újabb és újabb látványkunsztokat találnak ki, túlszárnyalási szándékkal minden eddigit, de a legjobban mégis a sportolók felvonulását várom, figyelem a ruháikat, és mindig remélem, hogy a magyaroké sem lesz cikis a többiek drága, márkás cuccai között.

Mostanában tele volt a sajtó a magyarok szürke-orchidea pink színű, „első titkár(nő)i állás” stílusú kollekciójával. Azaz: klasszikus öltöny-kiskosztüm, szőrmegalléros szövetkabát, magenta kiegészítőkkel. Alapvetően nincs ezekkel bajom (de nem is éljenzem fennhangon), hiszen ünneplő ruhára szükség van, a sportolóknak kivétel nélkül tetszik, és az idei trendszíneket képviselik. Miközben azonban végignéztem az előttünk felvonuló 17 ország csapatát, végig a körmeimet rágtam, hogy ugye a sok síruhás, sportos öltözék között, mi nem talpig szőrmegallérban és magas sarkúban fogunk bevonulni? Huhh, szerencsére nem.

Szokás szerint, a többség nemzetiszín (és/vagy a piros-fehér-fekete színek biztonságában) síruhában vonul be. 

A kisebbség is síruhában jön, de felcsillan a szem, ha nagy ritkán valami extrát is láthatunk. Például tetszett, hogy a britek oroszos pufajkájukhoz még usánkát is húztak, amire a házigazda oroszok olyan büszkék, hogy a Megnyitó bemutatkozó filmjében is kiemelték.

A lobogószín ruhás többséghez tartozik az USA szettje is, de üdítő újítás, hogy kabát helyett kötött kardigánban jöttek. Nem sajnálták rá pénzt; Ralph Lauren lett felkérve a tervezésre. Egy apróság nem tetszett ezen, talán igazságtalanságnak is tűnhet tőlem, amikor a fél világ lobogónak öltözik, de tőlük mást várok el, az amerikai zászló mintáját már annyira elcsépelték az elmúlt évtizedekben, mindenféle szuvenír termékekkel, hogy első pillantásra csalódott voltam. Úgy tudom azonban, hogy bárki megvásárolhatja, bakancsostól, sapkával, garbóval együtt, csak gyűjteni kell rá.

Az egyik botrány, ami az Olimpia körül zajlott mostanában - biztos sokan hallottátok -, hogy a megnyitót megelőző napon az orosz miniszterelnök helyettes óva intette a sportolókat, hogy a homoszexualitás, mint téma, felmerüljön a játékok ideje alatt, mivel az Állami Duma szerint „a nem szabályos párkapcsolatok” népszerűsítése bírságot von maga után. Érkezett is rá néhány gyors, nemzetközi válasz, lásd a google tegnapi oldala, a Chartából való idézettel és a homoszexuális társadalom egyezményes szivárványos színeivel. 

Ugyanezt az idézetet ismételte el a NOB elnöke is, de a legnagyobb „beszólás” a németek szivárványszínű síruhája volt, bár gondolom, azt nem a csütörtöki kérés után gyártották le, hanem még a tavaly nyári orosz törvényalkotás után. Mindeközben Putyin mosolyogva állja a kamerák tüzét, kár, hogy a fejébe nem láttunk bele.

Tetszett az oroszok folklór kabátja, klassz volt a lengyelek jeges norvég mintás dzsekije, Tonga állam pálmafás ruhája szerintem már súrolja az ízléstelenség határát, de értjük, téli olimpiára eljutni trópusi éghajlatról  bizony nagy dolog. Hősök voltak a Bermudáról érkezettek bermudában, még jó, hogy a sportolóknak is járt pléd a lelátón, amivel beburkolhatták a meztelen lábaikat.

A legjobban az a pulóver tetszett, amit az Andorrai csapat viselt, ilyet én is szeretnék, egész télen kerestem. Ez sem egy ütős újítás a tervezőktől, de mostanában oda vagyok a norvég mintás cuccokért.

Ugyan nem bevonulási ruha, de mindenképpen említésre méltó „olimpiadivat” témában, a kalocsai minta a magyar sífutók ruháján. Mit gondoltok? Nekem egy kicsit elcsépeltnek tűnik mostanában, minden útszéli fesztiválon láthatjuk a hímzett mintát, de tény, hogy nemzetközileg is felkapott lett, és ha már a miénk és divatos, akkor villogjunk vele.  Szabó Milán Gábor hazai sífutó szerint „megkönnyíti a külföldiekkel a társas kapcsolatok kialakulását”.