Dekupált teadoboz

Ezúttal egy teafilter tartó dobozt csináltam szalvétatechnikával. Hogy tetszik?

Dekupált tálca, Sans Souci

Ilyen sem volt még, szalvétatechnikázott tárgy a blogomon. 

Pedig pár évvel ezelőtt, a barátnőmmel, sokat játszottunk ezzel a technikával. Férjeink kivették a részüket a mókából, segítettek a gipsz öntésekor, képeket, fali konzolt, könyvtámaszt gyártottunk közös erővel. Régi lavórban lötyögtettük megfelelő sűrűségűre a gipszet, majd vártuk órákig a teljes száradást, hogy mi, lányok, nekiláthassunk a szalvétázásának és festésének. A fiúk álmosan leragadó szemekkel, de óriási türelemmel vártak ránk, mert sokszor bizony éjjel 2-kor hagytuk abba, annyira elfogott a hév.

Aztán valahogy ráuntunk, de azóta is, ha szükségem van egy-egy használati tárgyra, pl. egy új fényképtartó vagy most épp egy pici tálca, körülnézek a boltokban és rájövök, hogy az igazit magamnak készíthetem el.

Egy olyan tálcát szerettem volna, ami annyira pici, hogy épp csak két kávés pohár férjen rá a csészealátétekkel. Ami már tetszett, azt 6000 Ft körül láttam (két kávéscsésze számára???), a gyakoribb melanin tálca is 3-4ezer Ft között van.  Ezt a fa tálcát a kreatív boltban 899 Ft-ért vettem és mivel minden régi festékem (sőt, szalvétám) is megvan még, ennyiben meg is álltam, a ráfordított 1-2 munkaórán kívül.

És most a szalvétázott képről: A Sans Souci (ejtsd: szanszuszi) kastély Potsdamban, Berlintől 40 km-re fekszik, Nagy Frigyes építtette 1744-től. Éés, ami a legszebb, hogy a kastély neve „Gondtalanul”-t jelent, mert a király vidéki pihenőként, nyári rezidenciaként használta, visszavonulva a gondoktól és napi politikától. Ugye, hogy milyen jó párhuzam a Gondtalanul nevű épület képét egy olyan tálcára tenni, amelyre a délutáni uzsonna, egy pár perces pihenő gőzölgő italát fogom tenni?