Vízparti - twist party - kezeslábas

Az 1900-as évek elején készült az első overallnak hívott farmer ruhadarab... folytatás ITT

Ebédeljünk!

...egész úton azon rettegek, hogy a kényelmetlen, nem erre a célra méretezett nylonzacskó meddig bírja szakadás és a dobozok felborulása nélkül... A teljes cikk ITT olvasható.

Félfülű mackó

Ráadásul lábatlan is, mert mindössze 20 centiméternyi 150 cm széles anyagom volt hozzá, és kevésnek bizonyult. Nem kicsi mackó. 

Persze pótoltam a hiányosságot, vásároltam még ugyanennyi pöttyös pamutot és kinőtt a füle és lábai is.

A szabásminta viszont (most először találkoztam ilyennel) hibás volt, de erről bővebben ITT olvashattok.

Kertész leszek

Hajlamos vagyok elmélyedni a kertészkedésben: fülelem és próbálom felismerni a madarakat az énekükről, mosolygok, ha meghallom a sárgarigót, megörülök, ha meglátok egy új virágbimbót vagy gyümölcsöt fejlődni (le kéne fotózni), eközben lassan a kert végében járok, észreveszek egy felkötözésre váró futórózsa ágat, vagy egy makacs gyomot, aminek a kiszedéséhez szükséges valamilyen szerszám, ja, és tiszta kosz minden ujjam a földben turkálástól. Ilyenkor mindig kizökkenek, felbaktatok a házig, beszerzem az ollót, gereblyét, madzagot stb.., lesétálok…ó hogy az a’, a metszőolló fent maradt. 

Folytatás itt. 

Grillmester

Talán meglepő, amit most mutatok, nem jellemző rám sem a kiegészítők készítése, sem a textil választott színvilága, mégis imádtam első pillanattól kezdve. Nevetnem kell, ahányszor csak ránézek.

Folytatás és több fotó a kötényről: itt.

Tanuljunk varrni!

Ha a cím alapján bárki arra következtetett volna, hogy itt és most egy online tanfolyammal fogok előrukkolni, az – tartok tőle – csalódni fog. Viszont megpróbálok minél több olvasót rábeszélni arra, hogy tanuljon meg varrni! Kezdettől fogva ez (is) volt a célja a Fűszeres Színek blog indulásának, hogy minél népesebb közösség kedvelje meg ezt az elfoglaltságot, akár mint hobbit, akár mint hasznos segítséget a mindennapokban.

Egészen biztos vagyok abban, hogy minden háztartásban, nap, mint nap felmerül a kérdés, hogy kivel vágassuk le a frissen megvásárolt - szuperül álló, de sajnos kicsit hosszú -, nadrág szárát, valóban a szemétbe dobjuk-e azt az egyébként imádott otthoni melegítőt, aminek a derekában kilazult a gumi.

Néha nekem is összegyűlik az asztalomon néhány javítani való. Ez egyébként egy „nemszeretem” feladat, hiszen alig néhány perces munkáért kell átfűzni a cérnát a varrógépben, de utólag majdnem nagyobb élvezetet ad, mint egy új cucc, mert egy egész biztosan kedvelt darab felújításáról, élettartamának meghosszabbításáról van szó, nem? Hiszen egy utálatos, kényelmetlen ruhadarabot inkább rakunk a kukába, ha kilukad, minthogy időt töltsünk a kijavítással, nem igaz? Visszatérve a cérnaátfűzésre,  őszintén szólva, mérte már le valaki, hogy hány (másod)percig tart a gép előkészítése? Általában egy bontóra és egy ollóra van még szükség, és a javítás mibenlététől függően, 10 és 30 perc közötti időintervallum alatt el is készülünk, és a szerencsés ruhadarab (vagy inkább mi vagyunk azok, hogy a miénk maradt?) visszakerülhet a szekrénybe.

A mai felújításaim: egy nyáron vásárolt, alig hordott, gyárilag koptatott rövidnadrág farzsebe és egy kedvelt piros póló alja vonala fehér lett a frissen mázolt ajtókerettől. Próbáltam én mindennel, sebbenzintől kezdve a körömlakklemosóig, semmivel nem jött ki.

Eszembe jutott, hogy van nekem varrógépem is! A nadrág derekába fűzött dekorációs (danubia) szalagból vágtam néhány centit és varrtam rá a függőleges, fehér festékcsíkra. A póló alját pedig nemes egyszerűséggel, 2 centivel megrövidítettem, azaz felhajtottam, amennyi szükséges volt.

Minden városban akadnak ilyen apróságok javítására szakosodott varróműhelyek, de - őszintén szólva  - többe került volna leszaladni, megvárni (és végül kifizetni) egy ilyen mértékű munkát, mint amennyi energiát végül én fektettem bele.

Fenti, viszonylag bő lére eresztett írásomnak apropóját az adta, hogy a nővérem a figyelmembe ajánlotta ezt a cikket (és ennek második részét). Írója befizetett egy néhány alkalmas varrótanfolyamra, hagyta, hogy kedvet csináljanak neki a folytatáshoz, és az már csak egyéni hozzáállás kérdése, hogy végül mire használja a frissen szerzett tapasztalatot. Nem szükséges belépni az egyedi ruhák tervezésének piacára, de az egész család hálás lesz, ha a nappali új függönyeinek megvarrásáért nem kell egy vagyont fizetni. Egy ilyen „röptanfolyam” elsődleges célja, és kétségtelen előnye, hogy felbátorít, merünk varrógépet választani, és elindítani azt, belevágni egy gyönyörű textilbe. 

Remélem, én is segítettem kedvelt csinálni.

Mindent fehérre! 2.

Említettem nemrégiben, hogy elkapott a fehérségi mánia, azaz, amit csak lehet (kevés pénzből és munkával) kifehérítenék a lakásban.
A korábbi székpárnák is ennek estek áldozatul, mert szerencsétlenségükre sárga-bordó csíkosak voltak, harmonizálva a korábbi tojássárga falszínnel.
Nekiláttam hát egy új székpárna huzat szettnek, 2 karos- és 4 támlás ebédlőszékhez.

Könnyen levehető az alsó felén hagyott nyílásnak köszönhetően, és könnyen kimosható. Hogy kedvet csináljak másnak is az elkészítéshez, készítettem néhány fotót a varrás menetéről. Némi méricskélés és gondos szabás után pillanatok alatt elkészül.

Mindezt a frissen kifehérített varrókuckómban tettem (készülök a vasalóhuzatokat is lecserélni).
Nem mutattam még, hogy hol készülnek a varrományaim, egyúttal azt is kileshetitek. ;-)

Kendőből top

Az ötlet, hogy egy régi, már nem használt kendőt máshogy viseljünk, mint ahogy korábban megszoktuk, nem az én fejemből pattant ki. Biztos mindannyian látjátok, hogy az idei nyáron, az összes magazin és üzlet tele van kendőmintával és stilizált kendőruhákkal.

Barátnőm húzott elő a szekrény mélyéről egy jó nagy, 1X1 méteres kendőt és adta oda, hogy találjunk ki belőle valamit. Körülnéztem a neten, a júliusi Burda kendő-ötletein is elméláztunk, de egyik sem volt jó valami miatt. Végül, addig hajtogattam a sálat, hogy a legegyszerűbb ötlet tetszett a legjobban.

Ha kíváncsi vagy, hogy sikerült, kattints ide!

Esővédő ponyva

Gondolkodom egy ideje, hogy megmutassam-e, mi került ki mostanában a varrógépem alól.

Nem tipikus szalonmunka, nem szükséges hozzá semmilyen előképzettség, csak egy készen kapható, vízhatlan, zsinórfűző karikákkal (ringli) körbevett ponyva, egy háztartási varrógép, ja és az ötlet.

(fotó: innen)

Évek óta porosodik a pincében ez - az eredetileg autófedésre készült - 4X5 méteres, műanyag ponyva. 

Régóta adott volt egy masszív fenyő bútor a teraszunkon, amit annyira szerettünk volna kímélni, hogy rendszeresen behordtuk a házba. Ez elég macerás, ugye? Tudtuk, hogy a ponyva és a bútor egy pár, de amikor csak úgy simán ráterítettük és összefűztük egy madzaggal, a szél és az eső pillanatok alatt lerángatta és ott tartottunk, ahol előtte, az eső áztatta a bútort.

A padok és az asztal egyben letakarva egy nagyjából 2X2 méteres négyzetet alkot, közel 1 méteres magassággal. Kivágtam tehát a ponyvából egy 4X4 méteres négyzetet (azaz levágtam egy 1 méteres csíkot a ponyva hosszabb végéből), így a három eredeti, ringlikkel felszerelt szélét is megnyertük. 

Felterítve a bútorra, bejelöltem a sarkoknál kieső négyzeteket, azt kivágtam, és varrógéppel összevarrtam. Szerencsére nem volt kínlódás, a műanyag fólia úgy szaladt a varrógép alatt, ahogy kell. Nagyjából 30 perc elteltével letakartuk a teraszpadokat. 

Fellelkesülve a sikeren, a maradékot sem szerettem volna kidobni, ugyanezzel a technikával (azaz a sarkok levágásával és összevarrásával) befedtem a nemrég készült párnatartó ládát is, hogy hosszabb távollét esetén azt is megóvjuk az időjárástól.

Neglizsé

A tavasz végérvényesen megérkezett, időszerű volt tehát a havas háttérkép és a téli gyapjúszövetekről készült fejléc-fotó cseréje. Az új szezont megújult, teljesen egyedi külsővel köszöntöm, remélem, tetszést arat!

Bejegyzéssel is készültem, amit most is a Burda oldalán nézhettek meg. 

Hallottatok már a neglizsé kifejezésről? 

Kanapérendező

Ti hol tartjátok a távirányítókat? (folytatás itt)

A varrógép új ruhája

Ezzel a bejegyzéssel egy kicsit elkéstem, ha ezt, mint karácsonyi ajándék ötletet szeretném kínálni. De meg kell értenetek, nem rakhattam fel korábban, lelepleztem volna egy meglepetést. Viszont egy varrógép-huzat nem csak karácsonyi ajándékként remek dolog, hanem...  (folytatás).

Egyúttal minden kedves Olvasónak, barátnak, ismerősnek szeretnék egy jobb új esztendőt kívánni, sok szerencsét, jó egészséget!

Mikuláspiros télikabát

Igen, ez a legújabb kabátkám. ;-)
Tényleg az enyém, de csak a tenyeremben hordhatom. Karácsonyfára vagy ajándékcsomagra is akasztható, kinek-kinek tetszése szerint.
Az ötletet itt láttam.