2012. augusztus 9., csütörtök

Pavlova torta, szederrel


Kóstoltátok már?

Nagyon trendi és újszerű, mind a külcsín, mind a belbecs szempontjából. Azért nem egy újkeletű hóbortra kell gondolni, évek óta kering a világhálón, és nem nagyon találni olyan gasztrobloggert, aki ne próbálta volna még ki és osztotta volna meg a tapasztalatait a nagyközönséggel.

Ugyebár engem a legkevésbé sem lehet gasztrobloggernek hívni, de azért észre kell venni, hogy itt oldalt, a tartalomjegyzékes listában a „sütemény” kiemelt szerepet kap, mivelhogy édesszájú vagyok, és ezt a tulajdonságomat kénytelen a családi- és baráti kör is osztani velem. Elsősorban a sütik elkészítését imádom, a lakást betöltő illatáért és az első falatokért, de utána örömmel látom, ha más is osztozik velem az örömömben, ne csak az én súlyomat gyarapítsa az eredmény.

Na, ha eddig nem tűnt volna fel, hogy szeretem az édességet, akkor ezt most kitárgyaltuk, és léphetünk is tovább:
Szóval sokszor olvastam már erről a tortáról, de azon kívül, hogy a fotókon látok egy jó nagy kupac … gyümölcsöt, és a receptből gyanítom, hogy egy óriási, repedezett habcsók az alapja, olyan nagyon nem is érdekelt. Aztán nemrégiben (jó, talán hónapokkal ezelőtt) olvastam Szemirámisz oldalán a pavlováról és nála sem elsősorban a recept, hanem a hozzá írt bejegyzés vonta magára a figyelmem, hiszen pont azokról a visszatartó okokról ír, amikre én is gondoltam korábban. Ugye, hogy így olvasva már egész más a helyzet és máris van kedvünk kipróbálni?

Szemi receptjén semmit nem változtattam, így nem is készülök azt újra begépelni (annál jobban érdekel most az Olimpia), de egy újabb kattintást a honlapjára - remélem - mindenkinek megér a recept elsajátítása. A megadott mennyiséget (a leírás szerint is csak egy kóstolós zóna adag volt) rögtön dupláztam, és bár így is csak 4 tojás fehérjére volt szükség, sülés közben a nagy sütőlemez teljes szélességében kiterült a habcsókom. A tetejére felvert tejszínhab és egy nagy adag frissen szedett szeder került.

Vendégségbe vittük, és a torta méretéhez képest nagyon sok érdeklődő jutott rá, így végül nekem egy falat sem jutott. Állítólag nagyon finom volt és többen kérték a receptet is. Hát tessék!

1 megjegyzés:

Szemi írta...

Nóra, ez csodásan néz ki! :) Kár, hogy nem tudtad megkóstolni, de majd legközelebb szemfülesebb leszel. :))

És köszönöm a linket! ♥

Puszi, Szemi.