Egy kis pihenő

Álljunk meg egy pillanatra, használjuk ki ezt a rémes időjárást, süssünk valami tavaszias, friss finomságot és miközben annak ízlelgetésével időzünk és elmélázva bámulunk ki az esőbe, legalább pihenünk egy kicsit. Békés, szép Húsvétot kívánok!

A képen egy újabb Pavlova tortám van, szezonális gyümölcsökkel. Korábban írtam már róla itt.

Tavaszi kikerics

 A színekkel való hangulatalakítás és a jó idő csalogatása ránk fér, van egy olyan félelmem, hogy az idén a tavasz elmarad. Érdeklődés pedig lenne rá, de újra és újra mínuszokról, fagyokról és havazásról szólnak a hírek.
A további cikk a Burda oldalán olvasható, de a nagyíthatóság kedvéért ide is felteszem a fotókat.

Kötött etno pulcsi

Régóta tetszenek a folklór hagyományokra épülő minták a textileken, ezért volt számomra érdekes a 2012. októberi Burdában szereplő felsőrész is. Aztán mikor megláttam a hozzá nagyon hasonlító anyagot, nem tétováztam, úgyis rám fér egy új felsőrész, mert már nagyon unom a ruhatáramat.

A leírás itt folytatódik.

Szövetkabát, ezúttal pasinak

Barátnőm „kisfia” szeretett volna egy hasonló, férfias darabot, és némi gondolkodás után belevágtunk. Szürke gyapjúszövetet szeretett volna, a szabásra vonatkozóan pedig fotókat kaptam néhány márkás kabátról, az internetről. Igyekeztem megfigyelni a részleteket, az övpánt összekulcsolásának módját, a belső bélés-zseb gyapjúszövettel való keverését, és az alaposságot is tükröző, színes szegélyt a bélés bevarrásának mentén. A főbb vonalak, a trencskó (trench coat) stílust képviselik, váll-lapokkal, ujjapánttal, kétsoros gombolással (teljes cikk a Burda oldalán olvasható).

Behavazódtam.

Mostanában kevesebb időm jut varrni, pedig ki van szabva már a következő darab.

Addig is, Beától kedvet kapva, én is megmutatom, milyen az utcakép körülöttünk.

Ehhez a sárga esernyős képhez fűzném hozzá, hogy: Képzeljétek, láttam Ted Mosby leendő feleségét (ha valaki ismeri az "Így jártam anyátokkal" c. sorozatot)!

Eközben a szobában beindult a virágzás:

Üdv 2013!

Akármerre szörfözök is a neten, az elmúlt napokban, mást sem látni, mint újévi jókívánságokat, malacsültet, szerencse sütit, karácsonyfa mellett- vagy szilveszteri bulin készült fotókat.

Szaporíthatnám ezen bejegyzések számát én is, hiszen nálunk is volt malachús, sütöttem pogácsát és hájas sütit Szilveszterre. Nem maradtam ki a virsli evésből, ettem isteni (majonézes) salátákat és természetesen lencsét is. Sőt, áttáncoltam Szilveszter éjjelét, igen, (titkos!) gangnam lovaglótánc fotóim is vannak! ;-) Ahogy elnéztem a híradásokat, szinte minden országban terítékre került SPY ezzel a zenével, ahogy korábban megjósoltam.

A második kérdéskör ilyentájt: az „újévi fogadalmak”.  Két napja ez folyik a tévéből. Ki mit ígért meg az utca emberei közül? Csak ilyenkor lehet fogadkozni? Én szinte minden évszakban találok valamit, amit érdemes megígérni, aztán vagy betartom, vagy nem.

Néhány dolog azonban eszembe jutott, amit most megígérek Nektek: a sok vendégség után végre újra diétázni és sportolni fogok, kerülöm a cukrot és sok zöldségre, gyümölcsre vágyom a bonyolult és ünnepi ételek után. Talán csalásnak hangzik, hiszen ez nem is újévi, hanem ünnepi trakta utáni fogadalom és nem okoz nehézséget a betartása.

Ígéret vagy inkább ötlet, hogy szeretném - itt a blogon - bemutatni a kedvenc könyveimet, hűen elsődleges témánkhoz, az öltözködéshez, divathoz kapcsolódóakat.  Ez sem okoz fejfájást, alig várom, hogy belekezdhessek!

Nektek is azt javaslom, hogy olyasmiben gondolkodjatok, ami amellett, hogy testet-lelket megújít, örömet is okoz! 

Végezetül egy idézetet hozok, ennél jobbat nem is találhatnék egy újévi poszthoz:

"Aki meg akar tenni valamit, az talál rá módszert, aki nem, az kifogást!"

Abszint-zöld ruha

Micsoda antré! Ebben a ruhában belépni valahova, képzeljétek csak el, a hatás elkerülhetetlen. A ruha eleje decens, pirulósan szerény, csak a látványos szín és ágas-tollas "bross-robbanás" jelzi, hogy valami még készülődik. Aztán, ahogy továbblépünk a tűsarkú cipőnkben... (a folytatás itt)

Burda bonbon, avagy boldog Karácsonyt!

Láttátok az októberi Burdában azokat a guszta, szülinapi (25 éves a hazai Burda) bonbon golyókat?

Remek ajándék lehet belőle, és még el is készül Karácsonyig!

Azt hittem, hogy a most oly divatos temperált csoki bonbon gyártáshoz csinál kedvet a cikk, de beleolvasva rájöttem, hogy nem, ez bizony sütnivaló lesz. 

Egy szomorkásan sötét, esős, decemberi napon láttam neki a sütik elkészítésének, lélekben rászánva az egész napot, mert a leírás szerint pepecselésre kell számítani.

Két fajta sütiről van szó, az egyik csokis-mentás, csokimázzal, a másik répatortás-karácsonyi fűszeres, fehércsoki bevonattal. Hm, jól hangzik, ugye?

Mivel én mindkettőt el szerettem volna készíteni, és felkészültem a macerára, így azzal kezdtem, hogy minden hozzávalót a konyhapultra készítettem és középre kiraktam a tálas mixeremet, hogy minél inkább szabaddá tegyem a kezem, tésztakeverés közben.

Az első süti tésztáját beraktam a sütőbe, és amíg elkészült, volt időm elmosni a keverőtálakat, kanalakat, lapátokat és összekevertem a második süti tésztáját és az elsővel melegváltásban tehettem is be a sütőbe.

Ahogy a jó meleg lakásban terjengett a kakaós, mentolos és karácsonyi fűszeres illat, már nem is volt zavaró, hogy milyen pocsék idő van odakint.

Amíg a második süti tésztája a sütőben sült, azalatt bőven rendet lehet tenni egy kicsit a konyhapulton, bekeverni az első bonbon összeragasztó töltelékét, és mivel a hideg erkélyen pillanatok alatt kihűlt a tészta, még a krém összekeverése, vizes tenyeres-golyóbisozása is belefér, higgyétek el!

Mialatt a második tészta kihűl, addig bekeverem annak a krémes masszáját és kitakarítottam a konyhát.  Az összetépkedett tésztát összegyúrtam a krémmel és mentek a hűvösre, hogy a benne lévő margarin újra megdermedjen, nehogy lágyan beleforduljon a csokibevonatba mártogatáskor (na, ezt én még gyakorolhatom).

Utólagos véleményem az, hogy - főleg a répatortás golyó - nagyon édes, kevesebb cukor is elegendő lenne, bár ízlések és pofonok különbözőek.

És, ha valaki még nem vette volna meg a lapot, akkor íme, a pontos receptek:

Mentás csokigolyók

(Kb 45 db)

Hozzávalók:

tészta:

 45 g kakaópor

110 g liszt

1 teáskanál sütőpor

csipet só

0,5 teáskanál szódabikarbóna

75 g puha margarin

150 g kristálycukor

1 tojás

1 teáskanál borsmenta aroma

160 ml tej

krém:

6 evőkanál margarin

340 g porcukor

5 evőkanál tej

1 teáskanál vanília aroma

6 evőkanál kakaópor

étcsokis bevonó máz

A sütő bekapcsolásával kezdjük, állítsuk 180 fokra és kenjünk ki zsiradékkal, szórjunk meg liszttel egy közepes méretű tepsit.

A tészta hozzávalóinál, az első kupacban felsorolt száraz hozzávalókat szitáljuk egy tálba. Egy másik tálban a margarint keverjük ki a cukorral (második fejezet a tészta hozzávalóiból), üssük bele a tojást, az aromát és tejet. Ehhez keverjük hozzá a száraz hozzávalókat a másik tálból. A sűrű masszát öntsük a kivajazott tepsibe és tehetjük a sütőbe kb. 20-30 percre. Attól függően, milyen vastag a tészta a tepsiben. Az én tepsim kb. 25X35 centis volt, abban kb. 1 cm vastagon terült szét, annak elég volt 20 perc is. Ahogy elkészül, mehet a hűvösre!

A krém hozzávalóit a fent felsorolt sorrendben keverjük össze habverővel. 

A kihűlt tésztát összetépkedjük, egy szilikonlapát (fakanál) segítségével összedolgozzuk és vizes kézzel golyóbisokat formálunk egy tálcára. Nagyon lágy a puha margarin miatt, ezért érdemes utána hűteni, hogy megszilárduljon újra. Felolvasztott bevonómasszába mártogatjuk (én egy hústűre szúrtam fel őket, azzal könnyebb) és hagyjuk megdermedni.

Fűszeres-krémes répatorta bonbon

(kb 45 db)

Hozzávalók:

tészta:

200 g barnacukor

240 ml étolaj

3 tojás

3 szál közepes répa, apró lyukú reszelőn lereszelve

200 g mazsola

1 narancs reszelt héja

110 g liszt

0,5 csomag sütőpor

csipet só

1 teáskanál szódabikarbóna

1 teáskanál őrölt fahéj

0,5 teáskanál őrölt szerecsendió

0,5 teáskanál őrölt kardamom

krém:

225 g margarin

190 g porcukor

a lereszelt héjú narancs felének kifacsart leve

olvasztott fehér csoki a bevonathoz

Itt is a sütő melegítésével kezdjük, 180 fokra állítjuk és kivajazunk, lisztezünk a tésztához egy közepes tepsit.

A mixer táljába tesszük a tészta hozzávalóinak első részét, a felsorolt sorrendben, minden újabb tétel között alaposan átkeverve azokat.

A tészta hozzávalóinak második részében a száraz hozzávalók vannak, azokat (amíg a tálas mixer dolgozik az olajos keverékkel) össze is tudjuk keverni egy másik edényben, és ha a másik tálban már minden összetevő alaposan elkeveredett, hozzáadagolhatjuk a száraz, fűszeres keveréket.

A masszát öntsük az előkészített tepsibe és süssük 40-45 percig, amíg a tésztába szúrt tűn nem marad ragacsos nyom. Ezt a tésztát is kihűtjük. Gyorsabb, ha egy rácsra kifordítjuk a tepsiből.

Közben bekeverjük a krémet: mixerrel, a felsorolt összetevőket, abban a sorrendben, ahogy leírtam, alaposan elkeverjük.

Ha a tészta kihűlt, a krémmel összedolgozzuk, amíg egyneművé válik. Vizes tenyérrel golyókat formálunk belőle és egy tálcára sorakoztatva lehűtjük.

Felolvasztjuk a bevonómasszát és abban a golyókat megforgatva (és ötletszerűen díszítve) el is készülünk.

 Aki idáig eljutott, volt türelme végigolvasni a leírást, annak ezúton kívánok békés, szeretettel teli Ünnepet! 

Angolra hangolva

Emlékeztek még a tavalyi bejegyzésemre az angol- és a francia kosztüm ismérveiről?
Ismét egy angol kosztümöt készítettem, ezúttal a friss, 2012.novemberi Burdából.
Hoztam részletfotókat, hogy rákattintva ki lehessen nagyítani.
A teljes bejegyzést azonban itt olvashatjátok.

Spanyol felső

Miért spanyol?
A választ itt olvashatod el.