2010. november 26., péntek

Élére vasalt nadrág



Anyukámnak varrom ezt a nadrágot, és bár még nincs befejezettnek nyilvánítva, azért megmutatom.
Nem szabásminta alapján készült, elkértem tőle egy jól bevált korábbi nadrágját, azt másoltam le, rajzoltam körbe. Az eredetin is ugyanilyen „félbevágott” övpánt és jópofa övbújtatók voltak (kár, hogy arról nem csináltam fotót).

2010. november 23., kedd

Teknős nyakú pulóver





Ez egy olyan ruhadarab lehet - bárki ruhatárában -, amely kiválóan alkalmas nadrágok, szoknyák, ruhák kiegészítéseként, és szorosra szabott ujjaival kényelmesen befér akár egy kardigán vagy karcsúsított blézer alá.
Semleges színe tovább segíti a többi ruhadarabhoz való alkalmazkodását, ez adja a hátrányát is, mert ebben "nagyot villantani" nem lehet.


Olyan egyszerű a fazon, hogy a 2010. szeptemberi Burda lapozgatásánál fel sem tűnt, később, külföldi blogokon találkoztam vele és kaptam hozzá kedvet.

A kiválasztott anyag szinte teljes mértékben pamut, néhány százalék elasztánnal keverve.

Garbó, de a nyakrész nincs külön szabva, ez adja a dekoratív redőket. A szűk szabású ujja 15 centivel hosszabb a szükségesnél, így a csuklónkon is megjelennek a teknősbékára jellemző ráncok.
A szabásminta kivétele és maga a szabás fél órát vett igénybe, a varrás pedig összesen másfél órát, készrevasalással együtt.
Érdemes több színben is elkészíteni.

2010. november 15., hétfő

Fatörzs torta


Az előző bejegyzésben a diétázó és egészséges életmódot folytató vendégeinknek kedveskedtem desszerttel, most azonban hagyományos receptet ajánlok azoknak, akiknek nem szükséges cukormentesen étkezni.

7 tojásból sütöttem piskótát. Azok kedvéért, akik a piskótakészítésben kevésbé járatosak, röviden leírom: Különválasztjuk a tojások fehérjét, sárgáját. A fehérjét habbá verjük és mikor már majdnem teljesen kemény, lassan hozzáadagolunk 7 csapott evőkanál kristálycukrot és ezzel szép fényesre, keményre keverjük, végül hozzáadjuk egyenként a tojások sárgáját. 1 mokkáskanál szódabikarbónával elkevert 7 púpozott evőkanálnyi réteslisztet adagolunk a tojáshabhoz, kézzel óvatosan beleforgatva. Sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük, elsimítjuk a tésztát és 180 fokos sütőben kb 20 percig sütjük (a sütési idő a tészta vastagságától függ). Ebből a mennyiségből a sütőhöz kapott nagy sütőtepsit tudtam megtölteni.
Régi szabály, hogy ha piskótát sütünk, az első 10 percben nem szabad kinyitni a sütőajtót. Amikor kész (ezt tűpróbával ellenőriztük), kivesszük, pár perc pihenő után lehúzzuk az aljáról a sütőpapírt és konyharuha segítségével feltekerjük. Így hagyjuk kihűlni.

A krém hozzávalói:
20 dkg porcukor
25 dkg margarin
2 evőkanál kakaó
1 púpozott evőkanál finomliszt
2 tojás
3 dl tej
5 dkg étcsokoládé
egy narancs héja reszelve (ez elhagyható)

2 dl tejet felmelegítek egy lábosban, eközben a porcukor felét (10 dkg) a 2 tojással kikeverem. Mikor már fehéredik, belekeverem a kakaót, a lisztet és 1 dl hideg tejet. A közben felmelegített tejbe adagolom a tojásos masszát és folyamatosan kevergetve, sűrűre főzöm (talán 10 perc). A végén a kockákra tördelt csokit is belekeverem, felolvasztom. (Ezen a ponton reszeltem bele egy narancs héját, amitől isteni, ünnepi illata lett.) Félreteszem, hogy kihűljön.
A porcukor másik felét a puha margarinnal habosra keverem és a már kihűlt csokikrémmel összedolgozom.
A krémmel megkenem az óvatosan kitekert piskótatekercset, majd kívül is egyenletesen bekenem vele.
Hűvös helyen várta a vendégeket.

2010. november 11., csütörtök

Almás rétes - diétázóknak



Remek dolog, hogy a készen kapható rétestészta létezik teljes kiőrlésű lisztből is, így diétázó vendégeinknek sem kell kihagyni a desszertet.





A csomag 3szor 2 lapot tartalmaz. Egy tekercshez elegendő 2 lap, amit konyharuhára terítve, a két lap között olvasztott margarinnal kenegetve használunk.

A tölteléket a tészta egyik szélébe, egyetlen csíkban kell felpúpozni: először egy sor darált dióval hintettem meg (hogy felszívja az alma levét), frissen ráreszeltem a hámozott almát, megszórtam xilit édesítőszerrel, kevés fahéjjal és feltekertem.

A rétestekercseket - sütőpapírral bélelt - tepsibe téve megkenegettem még egy kevés olvasztott margarinnal és 200 fokra előmelegített sütőben 20-25 perc alatt piros-ropogósra sütöttem.

2010. november 3., szerda

Hősünk esete a "függönybehúzó szalag" árussal

A már régóta ismert és kedvelt függönybolt - ahova Hősünk benéz, ha szükséges - épp zárva volt azon a borongós délelőttön, amikor történetünk elkezdődik. Kénytelen volt tehát egy másik üzletbe elsétálni.
Az ilyenkor illendő, kölcsönös üdvözlés után az alábbi beszélgetés zajlott az eladó (továbbiakban: E) és hősünk (továbbiakban: H) között:

H: Függönybehúzót szeretnék, olyat, ami másfeles ráncolású, tehát a 1.5 méteres anyagot 1 méteresre húzza.
E: Keskenyet vagy széleset?
H: Inkább széleset.
E: Ilyen van.
H: Jó lesz, és akkor ez másfeles?
E: Ez ilyen mintájú (és mutatja beráncolva a szalagot).
H: Jó, látom, jó lesz, de másfelesre húzza?
E: Ez ilyen mintát ad (kitartóan mutatja még mindig).
H: Értem, jó lesz a mintája, de tudja, ha két méter függönyt szeretnék 1 méteres karnisra tenni, akkor duplás kell, ha 3 métert szeretnék 1 méteres karnisra, akkor 1:3as kell, de én 150 centit szeretnék 1 méterre ráncolni, ez olyan?
E: Azt én nem tudom kérem (mondja olyan gőggel, mintha Hősünk valami malacságot kért volna).
H: Jó, akkor mérjük meg együtt (Hősünk megmutatja Eladónak, hogyan kell, kiderült, hogy pont fele méretűre húzva mutatja meg jól a mintáját). Nos, ez nekem nem jó, de írja rá a dobozára, hogy ez kétszeres mennyiséghez való - ha legközelebb más is keresne ilyet-.
Viszontlátásra.

Ez egy függönybolti eladó napjainkban. Óriási, nem? :-)